A levéltárba került konspirált lakásdossziék túlnyomó többsége a főváros területén működtetett titkos találkozóhelyek dokumentumai. Ám nemcsak arról van szó, hogy a megyei irategyüttesek nem kerültek közgyűjteménybe, hanem az állambiztonság korabeli gyakorlatában is jóval kevesebb ilyen típusú találkahelyet tudtak vidéken létesíteni. Ezt igazolja a témával kapcsolatban készített 1978-as jelentés, mely szerint az országosan működtetett 277 konspirált lakásból Budapesten – beleértve a budapesti politikai rendőrséget is – 241 konspirált lakás létezett. A nyugati határszéli megyék, így Győr-Sopron megye és Zala megye számított csak kivételnek, ahol tizenkét, illetve hat ilyen lakás „rejtőzködött”, azonban tíz megyében egyáltalán nem tudtak K-lakást létesíteni.?

Egy ilyen levéltárba került dokumentum a Győr-Sopron megyei megyeszékhelyen létesített konspirált lakás pár oldalas dossziéja. A „K”-lakás létezéséről 1990-ben a megszüntetésére tett javaslatból szerezhettünk tudomást, eszerint 1975 decemberétől „Nádor” fedőnéven a BM Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság III/III. Osztálya használta a lakást, amit Tóth József és Tóth Józsefné fiktív személyeknek utalt ki a Győri Megyei Városi Tanács VB illetékes szakigazgatási szerve. A lakás létesítésének és berendezésének költségeit a B-ellátmány terhére számolták el.

A másfél szoba összkomfortos tanácsi bérlakás határozatlan időre kapta meg a bérlő, akinek még húsz százalékos szociálpolitikai kedvezményt is biztosított a helyi lakásügyi hatóság, mivel egy Mihály nevű gyermeket is bejelentettek a lakásba. A kiutalás indoklásában az olvasható, hogy „Tóth József a Társadalmi Bizottság 1975. évben állami lakás kiutalására jogosultak névjegyzékére besorolást nyert.” Hogy valójában fiktív személy volt-e Tóth József, mint ahogy az 1990-es javaslat fogalmazott, vagy egy Győrben ismeretlen belügyi dolgozónak utalták ki a lakást ilyen fedőnéven, az iratokból nem derül ki. Mindenesetre a lakásbérleti szerződést ilyen néven írta alá a „bérlő”. A lakásbérlet költségeit átutalással rendezte a helyi ingatlankezelő vállalat felé az állambiztonság, az OTP-nél Tóth József nevére nyitott számlán keresztül.

A dossziéban arról nincsenek információk, hogy a „Nádor” fedőnevű titkos találkozóhelyet egyáltalán használták-e, és milyen legendával legalizálták a külvilág felé, illetve ki volt a kapcsolattartó operatív tiszt.

Az ÁBTL-be került irattöredékben arra utalás, hogy a Tóth családnak kiutalt lakást a politikai rendőség konspirált lakásként használta, már csak az utódszervnek, a Nemzetbiztonsági Hivatal Győr-Sopron Megyei Kirendeltségének a „Nádor” fedőnevű K-lakás megszüntetésére tett, 1990. augusztus 15-i javaslatából tudhatjuk meg. Egy hónappal később a „bérlők” a tanácsi bérlakásukat felajánlották a lakásügyi hatóságnak, amit 1991. január elején vett át a házkezelőség.