A hálózati nyilvántartásban „Lázár” fedőnevű informátornak egy központi és egy helyi 6-os kartonja található meg. Adattartalmuk nem azonos, de egymást kiegészítik. Az előbbit 1958. március 13-án, az utóbbit 1973. június 28-án állították ki. Mindkét karton szerint 1958. március 11-én szervezte be Sovány György, a BM 3. Határőrkerület Felderítő Osztályának hadnagya, még középiskolai tanulóként. A központi karton adatai szerint azonban két évvel később dekonspiráció miatt kizárták a hálózatból, munkadossziéját (M-8038) megsemmisítették, a kartont pedig 1960. március 22-én irattározták. 1966 márciusában a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság III/III. alosztálya újította fel vele a kapcsolatot. Tartótisztje Kovács Ferenc százados lett. Ebből az időszakból fennmaradt a jelentéseit tartalmazó M-dosszié. 1973-ban Fejér megyébe költözött, ahol a megyeszékhelyen muzeológusként helyezkedett el. A központi 6-os karton szerint december 27-én, a helyi 6-os karton szerint június 28-án vette át a Fejér megyei III/III. osztály. Seffer őrnagy lett az első kapcsolattartója, akit még hat operatív tiszt váltott, utolsó átadására 1989. március 1-jént került sor.

A két példányban levéltárba került 6/c kartont 1973. augusztus 6-án a Fejér megyei állambiztonsági szervek töltötték ki. Ezen az olvasható, hogy 1960. február 6-án azért zárták ki a hálózatból, mert hírszerző lehetősége megszűnt. Ez a megállapítás nincs ellentétben a 6-os kartonon szereplő dekonspirációval, mert az is értelmezhető hasonlóképp. A kartonon található új információ, hogy „Lázár” 1956. november 23. és 1957. augusztus 12. között illegálisan Nyugaton tartózkodott.

Adatlapja szerint hazafias alapon, gyors módszerrel szervezték be, az együttműködést szívesen vállalta. A változásjelentésekből nyomon követhetők munkahelyei és foglalkozásai, továbbá az a megállapítás, hogy a „megbízható, de még nem ellenőrzött” hálózati személyből mikorra vált „megbízható, ellenőrzötté”. Ezen a nyomtatványon utolsó foglalkoztatási vonalaként a következőt jelölték meg: „kulturális és tudományos területen elhelyezkedő ellenséges tevékenységet kifejtők ellenőrzése”.

Mint látható, „Lázár” hálózati pályafutásáról sok, de csak információtöredéket tartalmazó iratot őriz az ÁBTL, beszervezési dossziéja (B-90294), amely alapján ezekből a fragmentumokból teljesebb kép rajzolódhatna ki, valamint az 1973-ban vagy utána nyitott munkadossziéja sem került levéltári kezelésbe (fel sincs tüntetve a 6-os kartonon). „Lázár” történetébe így csak az alábbiakban ismertetett levélváltás és a néhány év jelentéseit összefogó munkadosszié enged vázlatos bepillantást.

Az 1960-as kizárás körülményeit világítja meg „Lázár” 1960. február 1-jén kelt, Biszku Béla^? belügyminiszternek címzett levele,^? amelyben leírta, hogy a BM nyomozó osztályának segítségével tudott elhelyezkedni levéltári segéderőként,^? de alacsony bére miatt szeretne egy jobban fizető munkahelyet egy másik megyében, ahová beadta a jelentkezését, de fél attól, hogy tizenhét éves korában elkövetett botlása („disszidálása”) miatt nem fogják alkalmazni. Azt is közölte, hogy a BM nyomozó osztályának „kültagja”, és mint ilyen, többé-kevésbé eredményesen dolgozik, ezért is fordult segítségért a miniszterhez. Az ügyben a minisztérium kikérte a Vas megyei politikai rendőrség véleményét. Gál Ferenc alezredes, rendőrfőkapitány és Tihanyi József őrnagy, osztályvezető február 22-én kelt jelentésükben nem javasolták a kérés támogatását. Az elutasítást azzal indokolták, hogy „Lázár” 1959 tavaszáig több használható jelentést adott, és a kapott feladatokat igyekezett végrehajtani. 1958 novemberében felvetődött Grazba telepítésének gondolata, részben az ott élő disszidensek közötti felderítés céljából, részben pedig azért, mert felmerült vele szemben annak gyanúja, hogy londoni tartózkodása idején az angol hírszerző szervek beszervezték, és így akarták leleplezni. Amikor felvetették neki ezt a lehetőséget, látszólag örömmel fogadta, amikor azonban a telepítésre került volna sor, különböző mondvacsinált okokra hivatkozva már nem akart kimenni, inkább azt kérte, segítsenek neki elhelyezkedni az uránbányában (ezért fordult Biszkuhoz is), s amikor ez nem teljesült, elhanyagolta a munkáját, és többeknek elmondta az állambiztonsági szervekkel való kapcsolatát, ezért 1960. február 8-án kizárták a hálózatból. A fenti Vas megyei válaszlevél alapján a Belügyminisztériumból egy olvashatatlan aláírású rendőr százados indoklás nélkül arról értesítette „Lázár”-t, hogy kérése nem teljesíthető.

Az 1966. március 22-én megnyitott és 1973. június 26-án lezárt M-dosszié a „Lázár” Vas megyei második beszervezése utáni időszakot öleli fel, s elsősorban kézírásos jelentéseket tartalmaz. 1969 júliusáig tartótisztje Kovács Ferenc volt, akit Révi József rendőr főhadnagy váltott (ő a 6-os kartonon nem szerepel). „Lázár” 1966 őszén Pécsett jogi diplomát szerzett. Bár 1968-tól már jogászként dolgozott, a beszámolói az új kapcsolatfelvétel óta főként az „ellenzékinek és nacionalistának” tartott helytörténeti kutatócsoport tagjairól és a velük együtt kutató egyházi személyekről szóltak. Néhányszor folyóiratok szerkesztőbizottságainak tagjairól, valamint külföldi kutatókról is adott információt. Jelentéseinek túlnyomó többsége 1970-ig keletkezett, ezt követően, a vidéki munkavállalása miatt, a megyei kulturális élettel kapcsolatos hírszerző lehetőségei beszűkültek. Az új munkahelyén a gyárban zajló eseményekről írt a korábbihoz hasonló részletességgel beszámolókat. Leírta például, hogy nyugati állampolgárok minisztériumi engedély nélkül tehettek látogatást a gyárban. Ezekről az esetekről a tartótiszt értesítette a kémelhárítást.

Jelentései igyekezetről tanúskodnak, részletesek, sok érdektelen információval, de leírta megfigyeltjei „ellenséges” politikai véleményét is. A tartótiszt feljegyzései szerint a jelentések egy részét az 1965 májusában nyitott OD-3552 élőszámú dossziéban^? helyezték el. Ha egyházi személyekről jelentett az ügynök, azt átadták az egyházi ügyekkel foglalkozó részlegnek. Az iratokból ezek sorsát sem lehet kideríteni. Munkahelyváltozása után már nem igazán tudott kapcsolatot teremteni az addig megfigyelt személyekkel. 1971 végén szeretett volna ismét állást változtatni és megpályázni egy múzeumigazgatói állást. Tartói – bár nem ígérték meg neki – segíteni akartak, de az ügy a pályázatírásig sem jutott el. 1972 májusában, amikor Révi József rendőrtiszt felkereste az ügynököt, közölte vele, hogy állást változtatott, és másik megyébe költözik. Egyben – a tartótiszt szerint – felvetette, hogy új lakóhelyén is szívesen segíti az állambiztonsági szerveket, ha igényt tartanak rá.

1973 májusában egy Fejér megyei település termelőszövetkezetéhez került, majd a megyeszékhelyen ismét múzeumi területen helyezkedett el. „Lázár” 1973 és 1989 közti Fejér megyei hálózati tevékenységéről nem maradt fenn M-dosszié, csak a 6-os és a 6/c karton, továbbá az adatlap tartalmaz adatokat erről a korszakról is, ezek azonban önmagukban nem bizonyító erejűek.

Mint ahogy arról korábban már szó volt, a sokfajta irat ellenére hiányosak a „Lázár”-ról megmaradt információk. Ez különösen igaz több mint másfél évtizedes Fejér megyei hálózati tevékenységére. Ugyanakkor elég valószínűtlennek tűnik, hogy tizenhat éven keresztül vezette volna az állambiztonság „Lázár”-ról a munkahelyében, a foglalkozásában, sőt a tartótisztjének személyében és a foglalkoztatási területében bekövetkezett változásokat úgy, hogy közben nem volt semmilyen kapcsolata az állambiztonsági szervekkel.