A központi 6-os karton szerint „Kertész János” fedőnevű ügynököt 1965. április 6-án szervezte be Bagi József, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság III/III-1. alosztályának hadnagya. M-dossziéja szerint foglalkoztatását 1967 januárjában Négyesi Lajos hadnagy vette át. Kizárásának pontos időpontja nem derül ki a levéltári anyagból, a kizárás oka: megtagadta a munkát. M-dossziéját 1968. július 17-én zárták le. Anyagát 1968. október 3-án irattározták. Beszervezési dossziéjának (B-113735) sorsa ismeretlen.

„Kertész”-t egyes adatok szerint szervezkedés miatt tíz hónap börtönbüntetésre, más adatok szerint izgatás miatt tíz hónap felfüggesztett börtönre ítélték, megint más adatok szerint 1957-ben internálták, majd letartóztatták, de a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette. Vizsgálati dossziéja, amely az ellene folyó eljárás iratait tartalmazza, nem került az ÁBTL őrizetébe.

89 oldalas munkadossziéjában politikáról (kivéve a külpolitikáról) gyakorlatilag nem ejtett szót, jelentéseire jellemzőek a csupán a terjedelmet növelő töltelékszövegek: „Április 27-én találkoztam K. M.-mel a nagy Csemege üzletben 12 óra körül, nagy tömeg volt, én a pénztárnál álltam, ő jóval hátrább, és csupán köszöntöttük egymást. Másnap, 28-án a Kutatótól 8’05 h-kor induló 1. számú autóbuszon találkoztunk ismét, mellettünk a Tüzép építőanyag-telepének vezetője ült, de itt a nagy tömeg miatt csupán az időjárásról esett szó.”

Egy alkalommal volt politikai jellegű információja: amikor Pap Jánost^? újra kinevezték a Veszprém megyei pártbizottság első titkárának, az általa megfigyelt személy állítólag azt mondta, hogy „megnyugtató, mert már ismerjük Papp [sic!] elvtársat, akinek higgadtságáról és emberiességéről mindenki meggyőződhetett”. A tartótiszt amellett, hogy leszögezte, a jelentés értékes, azt is megállapította, hogy a megfigyelt személy^? „egyre gyakrabban tesz olyan megjegyzést, amely azt bizonyítja, hogy nem ellensége rendszerünknek”.^?

„Kertész” 1965. október 5-től 1966. július 18-ig egyáltalán nem jelentett, részben pihentetése (vagyis a kapcsolat ideiglenes megszakítása) miatt, részben pedig azért, mert nem ment el a találkozókra. 1966. július 18-án adott jelentéséért és felületes munkája miatt „alapos dorgálásban” részesült, ami a hozzáállásán nem változtatott.

Utolsó jelentését 1967. április 14-én adta. A róla készült 1968. június 17-i rövid összefoglaló szerint: „A jelentések tartalmát tekintve megállapítható, hogy az ügynök a felsorolt célszemélyek felé mélyreható ellenőrzést végezni nem tudott. Jelentésében közölt adatai a külső megfigyelésen és közvetett forrásokból származó értesülésein alapszanak. Jelentései 90%-ban tájékoztató jellegűek.”