A központi 6-os karton szerint „Jáger” fedőnevű titkos megbízottat 1985. július 30-án szervezte be Naszvadi József rendőr alezredes, a Belügyminisztérium Határőrség 3. Kerületi Parancsnokság zalaegerszegi felderítő alosztályának beosztottja. Kézírással még a „Titkosítva” megjegyzés olvasható a kartonon, amit a nyilvántartási kategória kódja is megerősít: 01.? A 6/c kartont egy nappal később, 1985. július 31-én töltötték ki, a beszervezés céljaként a preventív védelem, operatív ellenőrzés, foglalkoztatási vonalként pedig a határőrizet szerepel rajta. Az adatlap nyomtatványának a beszervezésre vonatkozó része új információval nem szolgál, viszont a további rovatok ízelítőt adnak „Jáger” „jellemrajzához”, miszerint a munkát szívesen vállalta, megbízható, de még nem ellenőrzött, társaságban „gátlástalan”, barátkozó, de leleményes, kényes helyzetekben feltalálja magát.
„Jáger” beszervezésének körülményeiről és hálózati tevékenységének részleteiről az ÁBTL őrzésébe került 119 lapos B-dossziéjából értesülhetünk. Az 1985. április 24-én készült tanulmányozási terv szerint a Kemeneshát térségében megnövekedett idegenforgalom magában hordozta „egyes külföldi állampolgárok ellenséges szándékának fokozódását”, illetve annak a veszélyét, hogy az odalátogatók tiltott határátlépést kísérelnek meg. Ennek kiszűrése, felderítése, megakadályozása miatt szükségesnek látták a hatékonyabb szűrő-kutató munka megszervezését, továbbá a településen és a környéken élő fiatalok nyugati kapcsolatainak hatását is ellenőrizni akarták. A feladatra kiszemelt jelölt vadőrként széles körű terepismerettel rendelkezett, és köztiszteletben álló személy volt. A térségben korábban nem volt megfelelő hálózati személy, csak hálózaton kívüli társadalmi kapcsolatokkal oldották meg a felderítő-ellenőrző munkát. A jelölt személyét, tulajdonságait, családi körülményeit körültekintően, több irányból is tanulmányozták (községi tanács, társadalmi kapcsolatok, munkahely).
Naszvadi alezredes, a 3. Határőrkerület felderítő alosztályának tisztje 1985. június 21-én egy kemenesháti vadászházban előzetes beszélgetésen mérte fel a jelölt alkalmasságát. Összegezésként megállapította, hogy beszervezése gyors módszerrel végrehajtható. Hamarosan egy másik, az Őrség szélén fekvő vadászházban került sor a beszervezésre. A beszélgetést olyan személyes kérdésekkel kezdte az operatív tiszt, amelyekre a válaszokat már más hivatalos fórumról beszerezték, majd munkarendjéről és szabadidejének eltöltéséről kérdezte a jelöltet. Végül rátért arra, hogy mint volt határőrt, megbízhatónak tartják, és szeretnék, ha a jövőben rendszeresen a segítségükre lenne a környék közbiztonságának javításában. „Jáger” a munkát – Naszvadi alezredes szerint – szívesen vállalta, beszervezési nyilatkozatát 1985. július 30-án írta meg. A találkozókat általában kéthetente a szabadban, találkozási pontokon vagy a vadászházban tartották meg. „Jáger” két ízben kapott jutalmat, 1986-ban 1500, 1989-ben pedig 2000 forintot. A jutalmazási javaslatot 1986-ban azzal indokolta Tóth Zoltán zászlós, hogy átlagon felüli tevékenységet fejtett ki a határőrizetre veszélyt jelentő személyek felderítésében, ellenőrzésében. A titkos megbízottat a korábban foglalkoztatott társadalmi kapcsolatokon keresztül rendszeres ellenőrizték is, különös figyelmet fordítottak a családi helyzetére, az operatív szervekkel való viszonyára és a találkozási fegyelemre. M-dosszié hiányában a kötetből csak egy jelentése ismerhető meg, amelyben munkatársa vadászbalesetéről számolt be.
Soós főhadnagy 1990. február 5-én készült jelentése arról tájékoztat, hogy a február 1-jén kiadott 003/1990. parancsnoki intézkedés alapján „Jáger” titkos megbízottal a folyamatos kapcsolattartást határozatlan ideig szüneteltetik. A jövőre vonatkozóan megbeszélték az összeköttetés módozatait, valamint az operatív tiszt eligazította az általános kutató-szűrő munkára, a csempésztevékenység és egyéb bűncselekmények felderítésére vonatkozóan. 1991. március 14-én Soós főhadnagy ellenőrizte „Jáger” egyéni és munkahelyi helyzetét. A beszélgetés során tisztázták, hogy a folyamatos kapcsolattartás továbbra is bizonytalan ideig szünetel. Végül is 1993. június 1-jén Tóth István alezredes, a Zalaegerszegi Határőr Igazgatóság Felderítő Osztályának vezetője engedélyezte „Jáger” kizárását.
M-dossziéját a kizárást követően megsemmisítették.
A beszervezés után a kapcsolattartó operatív tiszt az általános határőrizeti feladatokon túl négy kemenesháti településen élő fiatalt nevezett meg, akikre „Jáger”-nak kiemelten figyelnie kellett. A felsoroltak büntetett előéletűek voltak, tiltott határátlépés kísérlete vagy a kocsmában elhangzott rendszerellenes megnyilvánulásaik miatt már álltak bíróság előtt. Az eljárások azonban nem hozhatók kapcsolatba az ügynök tevékenységével, mivel ezek a beszervezése előtt történtek.
