A „Kastély” fedőnevű lakás gazdáját – aki a községi tanács végrehajtó bizottsága titkára volt – 1954-ben szervezték be.? Az iratok szerint „Kastély” parasztcsaládból származott. A hat elemit 1938-ban fejezte be. 1950-ben a pártbizottság javaslatára két hónapos mezőgazdasági előadóképző iskolát végzett, ezután kéthetes esti iskolákat vezetett. 1951-től különböző helyeken VB-titkár lett.
1945-ben két hónapig tagja volt a nyilas pártnak, ahová az iratok szerint: nem meggyőződésből lépett, hanem fiatalos érdekből. 1949-től tagja volt az MDP-nek. „Párthoz és demokráciához viszonya a legjobb. […] Baráti köre teljes mértékben a tanács[i] illetve a pártapparátus tagjaiból tevődik össze.”
Beszervezőjének leírása szerint beszervezésekor elmondta nagyon keveset tartózkodik az irodájában, napi két óránál többet szinte soha. „Egyébként az iroda egy külön bejáratú, 3 irodával közös előszobából nyílik, mely előszobába egy folyosón keresztül kell bemenni. Így a megállapításom a fentiek alapján az, hogy úgy az iroda, mint a személy megfelelő a részünkről arra, hogy találkozási lakást szervezzünk itt. Ugyanis a hálózat, az idevaló behatolást, találkozások alkalmával, észrevétlenül végre tudja hajtani. Az irodáig úgy éjszaka mint nappal be lehet jutni, mivel azok mindenkor nyitva vannak.”
A beszervezési javaslatban Barta István államvédelmi őrnagy a következő titoktartási nyilatkozat megírását javasolta: „Alulírott kötelezem magam arra, hogy irodámat az ÁVH részére bármely esetben munkám figyelembevételével, munkájuk elvégzése céljából átadom.
A fentiekről soha, senkinek, még a legközelebbi hozzátartozóimnak sem teszek említést.
Abban az esetben, ha a fentiekkel kapcsolatban bárkinek is a legcsekélyebb mértékben említést tennék, úgy a titoktartás [megszegésének] vétségét követném el. Végül kötelezem magam arra, hogy bárkitől – hogy az ÁVH, irodámat használja különböző BM-célokra – a legcsekélyebb mértékben is hallanék, úgy azt azonnal jelentem, az illetékes elvtársnak.”
A titoktartási nyilatkozat ennél sokkal egyszerűbb lett. Három rövid mondat, amiben önként felajánlja irodáját az ÁVH-nak, és szigorú titoktartást fogad.
Beszervezése zökkenőmentesen történt, elmondta, hogy „nagyon szívesen támogatja a Hatóságot ilyen és egyéb területen is, hiszen kötelességük az ilyen kérések, vagy hasonlóak teljesítése, végrehajtása”.
1955. március 25-én Jankó Ferenc államvédelmi hadnagy osztályvezető azt írja a „Kastély” fedőnevű lakásgazdáról szóló jellemzésében, hogy a lakást egy ügynökkel és egy rezidenssel való találkozásra használja. A találkozók során soha nem zavarták meg, és a lakást a továbbiakban is használni fogja.
1956 márciusában Vörös Gyula államvédelmi alhadnagy osztályvezető-helyettes kérte a „Kastély” nevű lakásgazda „leépítését”. Indokolása szerint „A lakás mint találkozási hely beszervezése óta nem volt tartva”, és „az irodahelyiség, mely be volt szervezve, jelenleg nem a tanácstitkár irodája, hanem az adóügyi csoport dolgozik benne.”
1956. április 10-én „Kastély aláírta a kizárásával együtt járó titoktartási nyilatkozatot.
1957. szeptember 27-én – egy újabb B-dossziéban lévő irat szerint Dejcző Károly rendőr őrnagy osztályvezető – aki az év augusztusában lépett Barta István helyére – Kovács Gyula rendőr hadnagy – javaslatára ismét engedélyezte „Kastély” kizárását. Ennek oka az volt, hogy nem találták „Kastély” anyagát. Kovács Gyula szerint azért, mert „a meglévő anyaga az ellenforradalom alatt el lett tüzelve a […] hör.ker-nél, melyen jelen volt Dér Ferenc volt államvédelmi szds. elvtárs.”
„Kastély” 1957. október 28-án ismét aláírta a kizárását jelentő titoktartási nyilatkozatot. Arról, hogy tett-e említést arról, hogy egyszer már kizárták, nincs ismeretünk. Az viszont tény, hogy az első B-dosszié, amelynek elégetésekor Dér elvtárs jelen volt, az ÁBTL őrzésében van. A 6-os karton szerint 1956. május 19-én irattározták, természetesen nem a határőrkerületnél, hanem a központi nyilvántartóban.
