„Grafológust” még 1949-ben szervezték be a börtönben, pontosan meg nem állapítható időpontban, és nem tudható milyen fedőnéven. Korai anyaga ugyanis megsemmisült. Operatív kartonja szerint 1946-ban háborús bűntett miatt nyolc év kényszermunkára? és tíz év politikai jogvesztésre ítélték. Börtönbéli ténykedéséről nem maradt fenn irat.
6-os kartonján, melyet 1968-ban állítottak ki – amikor már a BM. III/III. Csoportfőnökség foglalkoztatta – kézzel írva az szerepel, hogy 1955-ben Fejér megyének „dolgozott”, anyagát 64-ben irattározták, és megsemmisült. Ez csak részben felelhet meg a valóságnak, mert a fennmaradt M-22716 számú munkadossziéját 1957. április 16-án nyitották meg Fejér megyében. Ekkor ugyanis „Grafológus” Sztálinvárosban – ma Dunaújváros – dolgozott, és a Fejér megyei politikai rendőrség ügynöke volt, azaz nem semmisült meg minden anyaga. A kartonon lévő B-106609-es dossziészám pedig arra enged következtetni, hogy azt nem a kartonon szereplő 1964-es évben, hanem 1965 áprilisában irattározták.? Ez a B-dosszié nincs meg, a kartonon 01-es (foglalkoztatott és titkosított) kód szerepel, azaz „Grafológust”, aki ekkor már „Dunai” volt akár a III/III. Csoportfőnökség megszűnéséig foglalkoztathatták. B-dossziéját pedig, akár a régit vezették tovább, akár – megsemmisülése miatt – újat nyitottak ,megsemmisítették.?
Beszervezési alapja politikai terhelő volt, melyet 1973-ban változtattak hazafiassá. Feltehetően ekkor részesült bírósági mentesítésben,? és vált büntetlen előéletűvé.
„Grafológus” M-22716-os számú munkadossziéját – melyben az első jelentését 1957. május 14-én írta, az utolsót pedig 1959. december 24-én – 1963 szeptemberében zárták le, 381-es lapszámmal. Az M-22716/1-es számút pedig – melyben az első jelentése 1960. január 22-én keletkezett, az utolsó pedig 1963. augusztus 15-én – 1963. december 20-án 344-es lapszámmal. Az 1964–1989 közötti időszakban adott – ha volt is ilyen – jelentéseit tartalmazó dossziét nem irattározták. Ha volt jelentése, azt nagy valószínűséggel 1989 végén vagy 1990 elején megsemmisítették.
A több mint 700 oldalt kitevő két megmaradt dosszié nem jelenti azt, hogy ennyi oldalnyi jelentést is adott. Kézzel írt jelentései nagyobb részét ugyanis legépelték, így azok két példányban szerepelnek a dossziékban. A jelentések nagyobb részét – a jelentések után írt értékelésben – tartói értékesnek tartották, és tartalma alapján intézkedéseket tartottak szükségesnek, ami lehetett például egy egyszerű priorálás,? nyilvántartásba vétel, ellenőrzés megszervezése vagy másik, az intézkedésre jogosult állambiztonsági, bűnügyi vagy pártszervnek történő megküldés.
Jelentett a sztálinvárosi forradalmi eseményekről, az abban részt vevő személyekről, munkatársai, ismerősei politikai nézeteiről, osztályidegen származású személyekről, volt politikai elítéltekről, ismerősei külföldi rokonairól stb.
1963 júliusában akkori tartója, Gere János a következőket írta róla foglalkoztatási tervében:
„Az ügynök beszervezését a BV. [büntetésvégrehajtási] elhárítás hajtotta végre 1949-ben, és mint fogdaügynököt foglalkoztatták. 1954-ben szabadult, és azóta alosztályunk foglalkoztatja.
Az ügynök nagy tapasztalattal rendelkezik az ügynöki munkában. A 13 év alatt igen sok tartója volt, kiktől igyekezett mindent elsajátítani az ügynöki munka végzéséhez. Nagy beszélőkészséggel rendelkezik, könnyen tud ismeretségeket kötni az ÁBSZ-ket [állambiztonsági szerveket] érdeklő személyekkel. Vannak jó meglátásai, elképzelései a munka végzéséhez. Fellépése magabiztos, gyors gondolkodású, minden helyzetben feltalálja magát.
Az 1962-63-as iskolai évben kohászati technikumba iratkozott, és elvégezte a I. osztályt. Munkájában tapasztalható volt, hogy a tanulásra való hivatkozással, felületesebben végezte munkáját. Kevesebbet találkozott az ellenőrzése alatt álló személyekkel.
Nem kísérte figyelemmel a napi politikai eseményeket. Ezen hiányosságokra felhívtam a figyelmét, és a találkozókon rendszeresen foglalkozom az ügynök politikai nevelésével.”
A két dossziéban több mint száz személyről adott jelentést. A dossziék lezárása előtt Gere János rendőr hadnagy „Összefoglaló jelentést” készített azokról a személyekről, akik az adott dossziéban „terhelő, vagy kompromittáló adatokkal” szerepelnek. Természetesen vannak olyan személyek is, akik mindkettőben szerepelnek. A kettősségeket leszámítva a két dossziéban szereplő több mint 100 emberből 35 volt olyan, akire Gere János szerint terhelő vagy kompromittáló adatot tartalmazott „Grafológus” jelentése. Sajnos a nevükön kívül más természetes személyazonosító adatot? nem tartalmaz Gere János jelentése. A 35 személyből összesen 11 olyan személy van, akiről „Grafológus” jelentésein kívül más dossziéban is találtunk anyagot. (Ez persze csak annyit jelent, hogy ennyit találtunk. Csak nevek alapján ritkán lehet teljes biztonsággal azonosítani. Azt pedig nem tudhatjuk, hogy a még fel nem tárt anyagban vannak-e ilyen személyek, és azt meg sohasem fogjuk megtudni, hogy a megsemmisített dossziékban kik szerepeltek. Tény azonban, hogy a figyelődossziék között találtunk egy olyat, amelyben a dossziényitás indokaként felsorolt öt ok közül négy ok „Grafológus” jelentésében szereplő állítás volt.) Az ellenséges kategóriába tartozó személyeket tartalmazó dossziéban 1969-ben közülük már csupán csak egy személy azonosítható.
