Az 1950-től Vörös Csillag, majd 1957-től Zrínyi Nyomda néven működő intézmény speciális helyet foglalt el a magyar nyomdaipari üzemek között. Bár szervezetileg nem tartozott a fegyveres testületek háttérintézményei közé, azonban az üzem elsősorban a Belügyminisztérium és Honvédelmi Minisztérium számára készített nyomtatványokat, folyóiratokat, szabályzatokat. A minisztériumoknak ez a „házinyomdája” az 1956-os forradalom idején rövid időre felvette az Október 23. nevet, ugyanis az október 25-i Kossuth téri sortűz hatására a tüntetők elfoglalták a Vörös Csillag Nyomdát, hogy röplapokat nyomtassanak ki. A nyomda elfoglalásával a fiatal felkelők egy csoportja már előző nap is próbálkozott, azonban az objektumban tartózkodó hivatásos tisztek ellenállása ebben megakadályozta őket, sőt a főszervezőket elfogták. 1956. október 30-án itt nyomtatták ki a Kossuth-címeres Magyar Honvéd első számát is.

1957-től ismét a rendvédelmi szerveknek dolgozó üzemben nemcsak a hivatásos állomány megtisztítása volt fontos az „ellenforradalmi elemektől”, hanem az ott dolgozó polgári alkalmazottaknak a forradalomban játszott esetleges szerepére és a megbízhatóságára is kiemelt figyelmet kívántak fordítani. Ezért szándékoztak a nyomdában egy rezidenssel együtt hét hálózati személyt foglalkoztatni.

A hálózati munka megerősítését tervező hatóság számára az ügynökök közül egy, korábban már beszervezett személy alkalmasnak ígérkezett a feladatra a cinkográfiai üzemrészből.? Az illető kezdetben „Földi Rozália”-ként női fedőnevet kapott, amit később „Földi”-re egyszerűsítettek. Mindenesetre az 1955-ben kitöltött 6-os kartonon még a „Földi Rozália” név szerepel. A kartonról megtudható, hogy 1952 áprilisában szervezte be az ÁVH I. kerületi elhárító osztálya, már akkor is az objektumon belüli polgári alkalmazottak megfigyelésére. A B-56396-os és M-53212-es dossziéit még 1956 előtt irattározták, nyilvántartókönyv híján csak feltételezhető, hogy a forradalom alatt semmisülhettek meg. Ezt a gyanút támasztja alá az 1956. január eleji bejegyzés is, miszerint „Földi Rozáliát” kizárták a hálózatból. Az M-10405-ös dosszié nyitási dátuma nem ismert, vélelmezhető, hogy az 1958. februári újbóli kapcsolatfelvételkor nyitották, változatlanul még az 1952-es 11-87806-os nyitószámon. Ez a dosszié sem került azonban levéltári kezelésbe. A fennmaradt nyilvántartókönyvből mindössze annyi tudható meg, hogy 1960. október 26-án irattározták a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál. Ez az időpont megfelel az informátornak a hálózatból való másodszori kizárása dátumának.

Az 1952 és 1956 közötti időszakról csak a 6-os kartonon olvasható információk állnak rendelkezésünkre „Földi Rozália” és a politikai rendőrség kapcsolatáról.

A kapcsolat felmelegítését kezdeményező 1957. novemberi javaslatban az áll, hogy „a kapcsolatot, mint volt MDP taggal 1956. január 5-én szakították meg”? Ez a mondat arra utalhat, hogy valamelyik tagrevízió? során „Földi”-t kizárták a pártból, és mint nem megbízható személyt, alkalmatlannak tarthatták a feladat ellátására. A javaslatból azt is megtudhatjuk, hogy a forradalom alatt nem dekonspirálódott. A beszervező tiszt állítása szerint viszont a forradalom idején kompromittálta magát, mert tagja lett a munkástanács elnökségének, ahol aktívan közreműködött a kommunisták eltávolításában, párt- és kormányellenes agitációt fejtett ki, valamint az 1956. decemberi 48 órás sztrájk egyik szervezője volt. Felvetődött az is, hogy az üzemben korábban tevékenykedő rezidenst? és a hozzá beosztott két ügynököt ő dekonspirálta, ennek valóságtartalmát azonban hálózati személyek híján nem tudták bebizonyítani. Mindezeknek tudható be, hogy a beszervezését a II. kerületi kapitányság politikai nyomozó alosztályán tervezték végrehajtani, ahol kihallgatták az 1956 év végi tevékenységéről, s amint az 1958. február 24-i dátummal ellátott beszervezési nyilatkozat tanúsítja, sikeresen rávezették arra, hogy felújítsa együttműködését a politikai rendőrséggel. Zsarnóczai hadnagyot a forradalom alatti tevékenységének őszinte feltárása győzte meg a hálózati munkára való alkalmasságáról. „Földi” ugyanis elmondta, hogy a korábbi főmérnök hatására hangoztatott „ellenforradalmi” nézeteket, mint mondta „szeretné, ha alkalmat adnánk neki arra, hogy az 1956 januárjában vele megszakított kapcsolat felvételével jóvá tegye cselekményeit.”

„Földi” első feladata kapcsolatainak leírása és jellemzése volt, a későbbiek során a honvédség részére készítendő titkos munkák körüli rendellenességek felderítésével kívánta megbízni a kapcsolattartó tiszt. A jelentésen olvasható, szignóval ellátott széljegyzet a foglalkoztatás vonalát azzal egészítette ki, hogy a „munkástanács tagjainak feldolgozására kell felhasználni”.

Zsarnóczai József hadnagy 1958. március közepén további foglalkoztatásra átadta az informátort Kozák László főhadnagynak, aki arról tájékoztatta feletteseit, hogy „Földi Rozáliá”-val kéthetente a „Liget” fedőnevű találkozási lakásban? tartotta a találkozókat, majd még az az év decemberében kiállított szolgálati jegy tudatja, hogy fedőneve „Földi”-re rövidült.

1958 decemberében Kozák százados a mintegy kilenc hónapos együttműködésről pozitívan nyilatkozott. Megállapította, hogy az informátornak a BM politikai szervekhez való viszonya jó, jelentései a valóságnak megfelelnek. Munkáját lelkiismeretesen végzi, a találkozókra rendszeresen, pontosan eljár. „Földi”-ről írt, 1959. tavaszi felülvizsgálati jelentésében szintén hasonló pozitív véleményt fogalmazott meg, amelyből megtudhatjuk, hogy jelentéseinek valóságtartalmát a hivatalos kapcsolataikon és „Benkő László” informátoron keresztül ellenőrizték. A felülvizsgálatnak az eredménye az volt, hogy alkalmasnak találták őt további foglalkoztatásra a hálózatban.

Kozák László rendőr századost 1959. májusában Vitéz Lajos rendőr alhadnagy váltotta kapcsolattartó tisztként. Az egyik találkozójukon bejelentette „Földi” Vitéz alhadnagynak, hogy ott akarja hagyni az akkori munkahelyét, mert nem ismerik el a munkáját, továbbá megromlott a viszonya az üzemrész vezetőjével. Az ügy tisztázása érdekében a kapcsolattartó tiszt felkereste a nyomda igazgatóját, aki történetesen 1956 előtt az ÁVH kötelékében őrnagyként szolgált. Az igazgató elmondta, hogy „Földi”-t már két ízben el akarta bocsátani, de a nyomda korábbi operatív tisztje Kozák László százados közbelépett az érdekében. Az igazgató azt is elmondta, hogy tudomása van a politikai rendőrséggel való kapcsolatáról, amit „Földi” viselkedéséből és a beszélgetéseik során tett célozgatásaiból állapított meg. Az igazgatónál tett látogatás után Vitéz alhadnagy a dekonspirációra utaló magatartását is mérlegelte, bár szerinte mint a hálózati munkában jártas volt belügyes szűrte le ezt a következtetést, másfelől felmerült az a lehetőség is, hogy az informátor ilyenfajta magatartása miatt mások is tudomást szerezhettek kapcsolatukról. Az alhadnagy az addigi munkáját sem értékelte olyan pozitívan, mint elődei. Szerinte operatív szempontból értékes adatokat nem szolgáltatott, a kapott feladatokat a legtöbb esetben nem hajtotta végre, vagy a beosztása miatt nem tudta végrehajtani. Az együttműködésük körvonalazott minősége, illetve a dekonspirálódás veszélye miatt 1960. október 14-én kizárták a hálózatból, a beszervezési és munkadossziéját irattározásra még azon a napon átadták a BM II/11. Osztálynak.

A levéltári forrásokból kiindulva, eléggé ellentmondásos „Földi” személyisége és a politikai rendőrséghez való viszony egyaránt. Az 1950-es évek első felében a Magyar Dolgozók Pártjából történt kizárásával, az 1956-os forradalom ideje alatti tevékenységével szemben áll az a tény, hogy 1952-ben, majd a forradalom leverése után – igaz szorult helyzetben – egyaránt a politikai rendőrség szolgálatába állt. Megmaradt a sajátkezűleg megírt beszervezési nyilatkozata is. Dekonspirációja sem a kollégái melletti kiállás miatt vagy a fennálló rendszerrel szembeni fricska volt, hanem inkább fontosságának bizonyítása a felettesei számára. Jelentéseket biztosan írt, azok valóságtartalmát ellenőrizték, abból az egy-kettőből, amit a beszervezési dossziéba bekötöttek, azonban nem derült ki, hogy mennyire voltak ártó szándékúak. Egyértelmű tehát, hogy úgy a hatályos szabályok szerint, mint az operatív tisztek jelentései alapján „Földi” ténylegesen is hálózati személynek minősül.