Fedőnév, fedőszám:

Szabó Klára

Minősítés:

ügynök

Foglalkozás:

tisztviselő (begyűjtési előadó), bányász

Iskolai végzettség:

érettségi

Beszervezés alapja:

terhelő adatok

Az együttműködés időtartama:

1957–1962

Foglalkoztató szerv:

BM Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Barcsi Kirendeltség

BM Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság

Foglalkoztatás vonala:

kémelhárítás , belső elhárítás

Tartótisztek:

Nemes József r. hadnagy

Tóth Károly r. hadnagy

Tóth József r. hadnagy

Források:

6-os karton, M-17574, V-150363, V-150374, O-14994/73

„Szabó Klárát” központi 6-os kartonja szerint 1957. szeptember 5-én szervezte be Nemes József hadnagy, terhelő adatok alapján. A karton kitöltésének dátuma nincs feltüntetve. A „Milyen kategóriához tartozik” rovatnál a népi demokráciához lojális magatartást tanúsít szöveg át van húzva, helyette az ellenforradalmi tevékenység megfogalmazás szerepel.

A kartonon szereplő B-100754-es számú dosszié sorsa nem ismert, az M-4343-as számú dossziét, amely Somogy megyei működése alatt, keletkezett megsemmisítették, az M-17574-es dosszié az ÁBTL őrizetében van.

A Somogy megyei közbiztonsági őrizetesek nyilvántartó könyve szerint az akkori őrizetes és későbbi „Szabó Klára” alkalmazotti származású, nőtlen,? pártonkívüli és huligán. Őrizetbe vételének oka: ellenforradalmi tevékenység. 1957. március 4-én tartóztatták le, és 1957. március 7-én internálták.

Botykai József VB-elnök – „Szabó” édesapjának ügyében tett vallomása szerint – tagja volt a nemzeti bizottságnak A Somogy megyei monográfia szerint „géppisztolyt szerzett, házkutatásokat hajtott végre, kommunistákat akart őrizetbe venni.” A Baranya megyei monográfiában szerepel az operatív célra felhasznált „ellenforradalmi elemek” között.

Somogy megyében végzett munkájáról az M-17574-es számú dossziéban található utalás, mely szerint az M-4343-es dossziéban egyetlen jelentés sincs.

Megmaradt M-dossziéját, amelyben 28 személy neve szerepel, nem lehet pontosan tudni, hogy mikor nyitották. 6-os kartonja szerint 1959. május 5-én adták át Baranya megyének. Tóth Károly tartótiszt első találkozóról szóló jelentése viszont – mely szerint az ügynök sem írásban, sem szóban nem közölt semmit – 1959. február 24-i találkozóról szól. A dossziét 1962. augusztus 23-án zárták le.

A dossziéban összesen 29 jelentés szerepel. Ebből hét jelentést első baranyai tartótisztjének – Tóth Károlynak – adott, aki 1959 februárjától 1961 januárjáig foglalkoztatta.

Első jelentését 1959. március 28-án adta két személyről. Az egyikről azt írta, Rajk László koporsójánál állt őrt, azt, hogy az „ellenforradalom” alatt mit csinált, nem tudja, de csak csinált valamit, ha idejött dolgozni. A másikról meg azt, hogy tagja volt a munkástanácsnak, és ezért jól megverték.

Ezután decemberig nem adott jelentést, és találkozni is csak egyszer sikerült vele. Tóth Károlyban fel is merült, hogy javaslatot tesz a kizárására, de végül mégsem tette meg.

Decemberben azonban két jelentést is adott.

A második jelentését Tóth Károly értékesnek tartotta, mert mint írta: „Annak ellenére, hogy nem lett eligazítva, hogy adjon jelentést a kongresszussal kapcsolatban, mégis jelezte, hogy miről tárgyalnak.” Feladatul is adta, hogy a következő jelentésben legyen erről egy részletes beszámoló.

Az, hogy Tóth Károly mitől lett ilyen optimista nem egészen világos, mert az ügynök azt írta, hogy a célszemély a VII. kongresszusról nem mondott semmit, de ha mond valamit, azt majd közölni fogja.

Egyébként is az ügynök munkájára végig az volt a jellemző, hogy egy emberről csak egyszer jelentett, akkor is hiányosan. A későbbiek során pedig valahogyan nem sikerült többé találkozni vele. Az is előfordult, hogy azt mondta, a célszemély elment máshová dolgozni, ezért nem tud találkozni vele. A valóságban azonban az adott személy nem változtatott munkahelyet.

Harmadik jelentésével tartótisztje sem volt megelégedve. Mint írta: „Az ügynök jelentése információnak sem felel meg. A kapott feladatból semmit sem hajtott végre. Nagyon felületesen dolgozik az utóbbi időkben.”

1960 júliusában Tóth Károly azt jelentette, hogy „Szabó Klára” szeretné megszakítani velük a kapcsolatot. Ha azt végképp nem lehet, akkor inkább a bűnügyi nyomozóknak dolgozna. Tóth Károly ekkor adott még egy feladatot számára, azzal, hogyha nem teljesíti, javaslatot tesz kizárására, és a bányából való elbocsátására. „Szabó” október 10.-én adta következő jelentését, mellyel Tóth már elégedett volt. Ezután Tóth József rendőr hadnagynak történő átadásáig még három jelentést adott.

Tóth József jobban tudta kezelni az ügynököt, mert neki a kizárásáig hátralévő idő alatt 22 esetben adott jelentést. Tóth József az első jelentéseket informatívnak, értékesnek vagy tájékoztató jellegűnek minősítette. Áprilisban azonban már úgy vélte, hogy „.a Hatósághoz nem őszinte, a munka elvégzése alól iparkodik kihúzni magát.” Mégsem adta fel, megkísérelte rábeszélni az ügynököt, hogy gyenge fizikuma miatt hagyja ott a bányát, és keressen könnyebb munkát. Ajánlott is neki néhány munkahelyet, mely szerinte egyébként az állambiztonsági szerv számára is hasznos hely lenne. (Az ügynök életútja 1970-ig követhető, akkor a foglalkozása még mindig bányász volt.)

Új tartójának időnként olyan jelentéseket is adott, amelyek felhasználhatók voltak az adott személy ellen. Egy munkatársáról például azt jelentette, hogy azt mondta egy másik munkatársnak: „Üss akkorát arra a fára, mintha Kádár Jancsi vagy Rákosi Matyi feje lenne ott.” Többekről pedig azt, hogy nem hiszik el, hogy Gagarin felrepült az űrbe. Az oroszok mindent csak utólag állítanak, az amerikaiak pedig előre bejelentenek mindent.

A legdurvább jelentése szerint: „Bányásznap alkalmából a következőket mondotta: Ő minden évben kevesebb hűségjutalmat kap, pedig minden évben többet kell dolgozni. Sokat kell adni a szovjet elvtársaknak – hangsúlyozta. Az elmúlt sóhiányosságról pedig azt mondta, hogy ez a háború előjátéka, később már cukor, liszt stb. sem lesz.

Hammarksjöld halálakor az alábbi megjegyzést, véleményt mondta: „Tekintettel arra – mondta – mivel nemcsak ő, hanem az egész ENSZ-delegáció a repülőgépen volt, Hruscsov lövette le a repülőgépet.” Azt kideríteni, hogy érte-e szankció ezt a személyt, nem sikerült. Jelenlegi ismereteink szerint csak ebben a dossziéban szerepel.

„Szabó Klára utolsó jelentését 1962. április 5-én adta. Amikor egyúttal azt is megígérte, hogy a továbbiakban szorgalmasabb lesz, és rendesen fog dolgozni.

Dossziéját 1962. augusztus 23-án lezárták, és október 20.-án irattározták. 1966-ban operatív kartont állítottak ki róla. E szerint fegyveres nemzetőr volt, és részt vett a pénzügyőri szakasz lefegyverzésében, továbbá 1957. szeptember 9-ig volt közbiztonsági őrizetben. Operatív kartonján az utolsó bejegyzés 1969 szeptemberében keletkezett. E szerint: „Terhelő kompromittáló anyagai alapján az illetékes pártbizottság kizárta a pártból.” Ezt a bejegyzést valamikor áthúzták, feltehetően 1970-ben, ugyanis ekkori a karton kézbevételét jelző utolsó pecsét.