„Balázs” fedőnevű ügynök esetében az ÁBTL kezelésébe került a korabeli hatályos állambiztonsági nyilvántartási rendszernek a hálózati munkában használt valamennyi kartotéka, nyomtatványa. Megtalálható mind a két 6-os kartonja – egy helyi és egy központi –, lényegében azonos tartalommal. A kartonokon az olvasható, hogy az ügynököt 1987. március 13-án szervezte be Józsa Mihály rendőr hadnagy. Az adatok abban is megegyeznek, hogy egyikre sincs archivált dossziészám feljegyezve, és az együttműködés három évéről más adatot nem vezettek fel rájuk. Az eltérés mindössze annyi, hogy míg a központi kartonon „04”-es kóddal, vagyis ún. élő hálózatként szerepel az ügynök, a helyi kartonon viszont az utolsó bejegyzés 1990. január 16-i keltezéssel azt rögzítette, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség a B-dossziét a III/III. Osztályon zárolta.
A 6/c és a 6/d kartonok kiállításának időpontja megegyezik a beszervezés napjával. A 6/c kartonról megtudhatjuk, hogy „Balázs” hobbija a képzőművészet és az irodalom, a kompromittáló adat pedig ittas járművezetés volt. A beszervezés célja egyházi vonalon titkos információszerzés, felderítés. A 6/d kartonon az a Nógrád megyei település volt feljegyezve, ahol a plébániája volt.
Az adatlap nyomtatványán a „Beszervezés” fejezetből kiderül, hogy gyors módszerrel szervezték be, és írásos jelentést nem kellett adnia. Az utóbbi magyarázhatja, hogy a munkadosszié (M-dosszié) archív száma miért nem szerepel a 6-os kartonon. Egyébként a találkozókon elhangzottakról készült néhány operatív tiszti feljegyzést a beszervezési dossziéba (B-dossziéba) kötötték be. Az operatív munkában hasznosítható lehetőségeknél a „munkahelyéről hosszabb ideig kivonható”, illetve a „családi körből hosszabb ideig kivonható” verziót húzták alá, továbbá megtudható, hogy főbérleti lakással és gépkocsival rendelkezik. Politikai arculatát úgy jellemezték, hogy vallásos, a szocialista rendszerrel szemben közömbös. Az ellenőrzöttségénél a „megbízhatósága nincs megnyugtatóan ellenőrizve” szöveget húzták alá. Jellemvonásainál a következő tulajdonságokat jelölték be: temperamentuma – hevesvérű, mozgékony; társaságban leleményes, kényes helyzetekben feltalálja magát; jó az emlékezőtehetsége és a megfigyelőképessége; takarékos; udvarias; mértéktartással szeret inni.
A nyilvántartásokból nagyvonalakban megismert ügynök rövid állambiztonsági pályafutásáról a B-dosszié ad részletesebb betekintést. „Balázs”-zsal a kapcsolatfelvétel apropóját a korábbi állomáshelyén elkövetett közlekedési baleset adta, amikor is a szonda alkoholfogyasztást mutatott. Jogosítványának bevonása nagyban korlátozta feladatainak ellátását, a plébániához tartozó öt filiába nehezen, csak a hívők segítségével tudott eljutni. Egyik paptársa javaslatára emiatt fordult segítségért a megyei rendőr-főkapitányságon Józsa rendőr főhadnagyhoz. A hadnaggyal történt első találkozón elmondta, hogy nagyon szeretné, ha – az említett okok miatt – visszakaphatná a jogosítványát, majd általános egyházi kérdésekről is beszélgettek. Az ügynök elmondta, hogy papi körökben, közvetetten ugyan, de szemére vetették, hogy „bulányista.”? Ezzel ő a mai napig nem értett egyet, ellenzi az egyházon belüli megosztottságot, az egyházi vezetés bírálatát.” Józsa hadnagy megígérte „Balázs”-nak, hogy mérlegelni fogják a jogosítványával kapcsolatos kérését, amiről személyesen fogja értesíteni. 1987 februárjában a találkozóról szóló jelentésben azt a következtetést vonta le a hadnagy, hogy érdemes „Balázs” további tanulmányozása.
1987. február 19-én már el is készült a beszervezési javaslat. A javaslatban Józsa hadnagy megállapította, hogy a Nógrád megyei papság többsége azonosul a hivatalos egyházpolitikával, azonban „egyesek a fiatalság megnyerése, a hitélet fokozása érdekében hajlamosak a törvényes keretek túllépésére. Plébániájukon rendszeresek az illegális lelkigyakorlatok, engedély nélküli hitoktatások. Az elöregedés, akadozó papi utánpótlás, a katolikus püspöki kar »túlzott lojalitása«, békemozgalomban való részvétel megítélése, egyeseket szélsőséges megnyilatkozásokra ösztönöz. Az egyházmegyében meglévő hálózataink (3 fő) ? közül az egyik – idős korára tekintettel – nehezen tudja ellátni a titkos együttműködésben vállalt feladatait. A hatékony felderítő, szűrő-kutató munka érdekében perspektivikus céllal indokolt operatív pozíciónk erősítése.”
„Balázs” fedőnevű ügynököt nem csak az előző évi közlekedési kihágással „ösztönözték” a titkos együttműködésre, hanem a Komárom megyei szolgálata alatti tevékenysége miatt is. Mint fiatal káplán aktívan bekapcsolódott a fiatalok hitoktatásába, ezért „Rágalmazó” fedőnéven előzetes ellenőrzés alá vonták közösség megsértése vétségének gyanúja miatt. A 3/e rendszabály és más operatív eszközök bevetése ellenére a gyanút nem tudták megerősíteni, így lezárták az ügyet, „Balázs”-t pedig kutató nyilvántartásba vették. Később a nógrádi első szolgálati helyén is figyelemmel kísérték papi tevékenységét. „Vega” fedőnevű titkos megbízott? 1984. február 7-i jelentésében arról számolt be, hogy a tisztelendővel egy misztériumjáték bemutatását tervezik. A koncepció szerint Bulgakov A Mester és Margarita című regényének részletén alapuló Pilátus című darabot vinnék színre, ami arról szólna, hogy Pilátus ugyanolyan ember, mint Jézus, de az ő kezében van a hatalom, ezért ennek össze kell ütköznie Jézus szabadságvágyával, mely a béke és szeretet hangoztatásában nyilvánul meg.?
„Balázs” atya a nógrádi parókián a hitélet fellendítése érdekében nagy szervező tevékenységbe kezdett. Rendszeressé váltak az engedély nélküli hitoktatások, kirándulások szervezése, családok felkeresése a gyermekek hittanra járatása miatt. „Szűk papi körben gyakran tett olyan kijelentéseket: »a békepapok az egyház árulói«. A politikai rendőrség adatai szerint kapcsolatban állt a Regnum Marianum ? papi közösséggel is. A hadnagy mégis úgy összegezte a jelölt papi pályafutását, hogy „ellenzékies hangvételű megnyilatkozásai ellenére közvetlenül nem kapcsolódik a »Bulányi« mozgalomhoz. Megnyilvánulásai őszintének mutatkoznak.”
Jogosítványának visszaszerzése ügyében az operatív tiszttel történt beszélgetés során – a hadnagy szerint – kifejezésre juttatta, hogy ügyének méltányos elbírása esetén hajlandó az állambiztonsági szervekkel folytatandó párbeszédre.
Mindezek figyelembevételével Józsa hadnagy alkalmasnak ítélte a jelöltet a titkos együttműködésre. Beszervezésére a megyei rendőr-főkapitányságon került sor, Karczagi Tamás rendőr őrnagy? jelenlétében. Józsa hadnagy tervei szerint először tájékoztatják a jelöltet a közlekedési balesetének jogi megítéléséről, majd közlik vele, hogy kérését a megyei főkapitány méltányosan bírálta el, és visszaadják neki a bevont jogosítványát. Az átadással egyidejűleg olyan átvételi elismervényt írattak vele, amelyben megerősítették vele az állambiztonsági szervekkel folytatandó párbeszédre tett ígéretét. A megyei állambiztonság vizsgálati szervével olyan határozatot készítettek, amelyben munkakörére tekintettel, vezetői engedélyének meghagyása mellett jelentős pénzbírság megfizetésére kötelezték, melyet ha az együttműködést vállalja, nem kell befizetnie. A határozatot bizalmasan kellett kezelnie.
Úgy tervezték, ha az együttműködés miatt a jelöltnél feszültséget tapasztalnának, azzal nyugtatják meg, hogy ne gondoljon nagy dolgokra, az állam és az egyház érintkezési területeiről folytatnák a párbeszédet, azok nem sérthetik egyik fél elvi meggyőződését sem.
A beszervezési javaslat szerint, amennyiben nem vállalja az együttműködést, titoktartási nyilatkozat vétele után a hivatalos eljárást lefolytatják. A jelölt ellenőrzését „Sebes”? és „Tiszai”? titkos megbízottakon, „K”-ellenőrzéssel, valamint D. G. társadalmi kapcsolaton ? keresztül oldották meg.
„Balázs” fedőnevű ügynök beszervezéséről készült jelentés szerint a javaslatban megfogalmazottaktól lényeges eltérés nem történt. „Balázs” megerősítette, hogy „hajlandó az Állambiztonsági Szervvel olyan párbeszédekre, véleménycserékre, melyek nem sértik elvi meggyőződését, papi hivatását.”
Az ügynök írásos jelentéseket nem adott, és a B-dossziéban olvasható néhány gépelt kivonatból nem lehet valós képet kapni az együttműködés milyenségéről, amelyekben nyilvános egyházi rendezvényekről, baráti, „munkatársi” találkozókról, esik szó, ezek – állambiztonsági szóhasználattal – különösebb operatív értékkel nem bírtak. Talán a 1988. január 26-i feljegyzés érdemel külön említést, amelyben elpanaszolta az ügynök, hogy a korábbi nógrádi szolgálati helyén működő kántor azt terjesztette róla, hogy „a rendőrség besegített, hogy megtarthassa vezetői engedélyét.” A kántornak – szerinte – onnan lehet tudomása erről, mivel „papi körökben úgy tudják, hogy a kántor a helyi rendőrséggel közelebbi kapcsolatban áll, több magas rangú rendőrtiszttel tart kapcsolatot.”
A 6-os kartonról úgy tűnik, hogy „Balázs” fedőnevű ügynököt a formai szabályok szerint nem zárták ki a hálózatból, hanem 1990-ben a politikai rendőrségen a belső elhárítás felszámolása, majd a rendszerváltozás tette semmissé az együttműködést.
