„Szőke Gyula” fedőnevű ügynököt 1949 tavaszán szervezte be az ÁVH Székesfehérvári Osztályának II. alosztálya terhelő politikai adatok alapján a belső reakció elhárítására. A terhelő adatok részletesebben az operatív kartonjáról ismerhetők meg, miszerint „Szőke” „A horthysta hadseregben mint hivatásos repülős tiszt teljesített szolgálatot 1940-től 1945-ig.” Az 1964-ben kitöltött kartonról azt is megtudhatjuk, hogy „ellenforradalmi tevékenységet nem fejtett ki”. A „bűnlajstromát” tartalmazó operatív dossziéból? azonban további részleteket nem tudhatunk meg, mivel nem került levéltárba.
„Szőke Gyula” fedőnevű ügynöknek sem megfigyeltként, sem titkos megfigyelőként nem maradt fenn kompakt anyaga, viszont az állambiztonság által rendszeresített nyilvántartások mindegyike levéltárba került. Az alapnyilvántartások közül megmaradt a helyi és a központi 6-os kartonja, különböző időkben történt kitöltési dátummal. A központi kartont 1955-ben töltötték ki, amin még fizikai munkásként (éjjeli őrként) dolgozott, s valószínűleg nem elsősorban a munkahelyén, hanem a lakóhelyén élő és ismeretségi körébe tartozó „volt fasiszta erők” megfigyelése volt a feladata. A központi kartonon még két dátum szerepel, 1952-ben az ÁVH Fejér Megyei Osztályának IV. alosztálya vette át további foglalkoztatásra, 1958. májusában pedig a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya. Ezenkívül még azt tudhatjuk meg, hogy 04-es kóddal foglalkoztatott, élő hálózatként szerepel. Jóval adatgazdagabb a helyi karton, amit három évvel később, 1957 februárjában? töltöttek ki, és az 1980-as évek végéig folyamatosan vezették. A karton tartalmazza „Szőke” 1957 előtti belügyi pályafutását is, azonban bizonyos adatokat már aktualizáltak, ugyanis kiderül, hogy ekkor már a megyei tanács alkalmazásában állt, és a vállalati adócsoport revizora volt. A megbízhatóságát vélelmezi az is, hogy a beszervezés alapját a terhelő politikai adatok helyett már hazafiasra változtatták, majd később titkos megbízottnak átminősítették. Törölték továbbá a korábbi „fasiszta fegyveres erők tagja volt” szociális kategóriát, helyére az „alkalmazott” került. A kartonon „A dossziék átadásának megjelölése” rovat folyamatos vezetése pedig egy mozgalmas együttműködést tanúsít, egészen a rendszer bukásáig. Kizárásáról vagy a vele kapcsolatos hálózati dossziék hollétéről egyik karton sem tartalmaz információt, mindössze a helyi kartonra felírt 1994. november 29-ei feljegyzés utal arra – miszerint ezen a napon érkezett vissza a karton a Belügyminisztériumba – hogy a rendszerváltás vethetett véget a hosszúra nyúlt kapcsolatnak.
A 40 éves együttműködés alatt a Fejér megyei politikai rendőrség tizennégyszer váltotta az őt foglalkoztató operatív tiszteket, közülük Pál Albert háromszor, Harai János pedig kétszer is visszakerült az ügynök kapcsolattartójának. A bejegyzések azt mutatják, hogy a teljes időszak alatt, a szervezeti változásokat követve, a Fejér megyei belső elhárítást szolgálta az ügynök.
Az egyetlen megmaradt 6/a karton alanya egy – feltételezhetően – gyerekkori iskolatárs, barát és későbbi tiszttárs megfigyelése volt, akinek az operatív kartonjára is rávezették, hogy az operatív szempontból az ellenőrzése indokolt, egyrészt azért, mert ugyanazt a katonai karriert futotta be, mint „Szőke”, másrészt ő részt vett az 1956-os forradalomban, mint a megyei nemzetőrség parancsnoka, s börtönbüntetésre is ítéltek. Az ÁBTL adatbázisában 34 dossziéban szerepel a hálózat kiszemelt kapcsolatának neve, közöttük van három hálózati személy? munkadossziéja is, ami bizonyítja, hogy a szabadulása utáni megfigyelésével nem csak „Szőkét” bízta meg a Fejér megyei belső elhárítás, hanem más ügynököket is, akiknek „Szőké”-vel ellentétben, megmaradtak a jelentései.
A 6/c (statisztikai) kartont 1973-ban töltötték ki, amikor „Szőke” már nyugdíjasként szolgálta tovább a rendszert. Új adatként olvasható, hogy a beszervezés célja az operatív ellenőrzésből preventív védelemre? változott, a foglalkoztatás vonala pedig az F-dossziés? személyek ellenőrzése volt.
A szintén 1973. tavaszán kiállított adatlap dátuma megegyezik a megváltozott beszervezési alap (titkos megbízott) időpontjával, mindkettőnek az apropóját az 1972-ben bevezetett belügyi parancs? adta. Az annak idején gyors módszerrel beszervezett „Szőke Gyula” az új helyzetben már hazafias alapon vállalta az együttműködést, amit az állambiztonság szerint szívesen vállalt. A „megtért bárányról” azt írták, hogy bár elkövetett politikai bűncselekményeket, de elítélve nem volt, és a ’70-es évekre már hű lett a szocialista rendszerhez, ezért ellenőrzött, megbízhatónak minősítették.
Az 1984-ben kitöltött változásjelentés szerint fő funkciója a preventív védelem volt a titkos megbízottnak.
„Szőke Gyula” fedőnevű ügynök, majd titkos megbízott, bár a levéltárba került dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy végigszolgálta a Rákosi-, majd Kádár-rendszert, a hatályos jogszabályok szerint mégsem minősül ügynöknek. Ezt elméletileg a más dossziékban fennmaradt jelentései cáfolhatnák, azonban az 1967-es négy gépelt kivonat aláírásának a vizsgálatához nem kell különösebb grafológiai ismeret annak megállapítására, hogy azokat Pál Albert operatív tiszt írta alá. Ily formában a szórványosan megmaradt jelentések sem bizonyító erejűek.
