„Miklósi Erika” titkos megbízott története azok közé az ügynöktörténetek közé tartozik, amelyről bár 15 éven át vannak adatok, azonban sem a beszervezési-, sem pedig a munkadossziéja nem került levéltári kezelésbe, így pályafutása mindössze a hálózati nyilvántartásokból rekonstruálható. Az, hogy nincs archivált anyaga, azzal is összefügghet, hogy a 6-os kartonon a 04-es kód szerepel, vagyis „élő” hálózatként tartották nyilván még 1989-ben is. A kartont 1975-ben töltötték ki, ennek ellenére szegényes az információtartalma, mindössze az tudható meg, hogy ekkor Cecó Imre volt a kapcsolattartó tisztje, aki a BRFK III/III-D alosztály beosztottja volt. Kézírással, dátum nélkül egy áthúzott „Z” betű olvasható, ami arra utalhat, hogy eredetileg meg akarták semmisíteni a teljes anyagát, de az valószínűleg csak részben történt meg. A kartonon – a személyes adatain kívül – más információ nem található.
A 6/b kartont 1988 őszén töltötték ki, amelyen az akkori lakcíme olvasható. Az ugyanazzal a dátummal készült változásjelentés arról számol be, hogy főbérleti lakással rendelkezik, és ekkortól ugyanezen a címen T-lakástulajdonos.
Az első 6/c (statisztikai) karton 1975-ös, a másik 1988-as dátumú. Két héttel a beszervezése után, 1975. február 18-án datált kartonon szintén a Budapesti Rendőr-főkapitányság III/III-D alosztálya szerepel mint foglalkoztató szerv. Továbbá megtudhatjuk, hogy beszervezésének célja „titkos információ szerzése, felderítése” volt. Egy későbbi, kézírásos bejegyzés már itt is utal a „T-lakás tulajd. funkció”-ra. Az 1988-as karton adatai tulajdonképpen megegyeznek a korábbival, azonban ezen visszautalnak arra, hogy egyben titkos megbízott is volt.
A 6/d kartonon az 1987-es lakcíme olvasható, ami azonos a politikai rendőrségnek 1988-ban használatra átengedett T-lakással. Az egy évvel későbbi, 1988-as kézírásos szövegből még azt tudhatjuk meg, hogy „csak manuálisan priorálható, gépen nincs a cím”. Ennek okáról nem informál a karton. Lehetséges, hogy csak technikai okai voltak, de az is lehet, hogy különösen fontos találkahelynek minősült, és nem akarták, hogy benne legyen a rendszerbe.
A négy darab változásjelentés 1979-ben a munkahely és foglalkozás változását, 1986-ban a lakcímének és családi állapotában beállott változást tartalmazza, 1987-ben a foglalkozása, a lakhelye és iskolai végzettsége változott, végül 1988-ban – mint már szó volt róla – a hálózati státusza bővült, a titkos megbízotti jogállás mellett T-lakástulajdonos is lett.
Az 1988. decemberi kódlap már azt mutatja, hogy a lakcíme bekerült a számítógépes rendszerbe, az 1989-es kódlap pedig kicsit pontosítja, 1988. szeptemberét jelöli a T-lakás használata kezdetének.
A két adatlap dátuma a hálózati foglalkoztatásának két formájához köthető. Az 1975-ben készült adatlapról tudható meg, hogy gyors módszerrel szervezték be, német és olasz nyelvismerettel rendelkezik, az együttműködést szívesen vállalta, és nem voltak feltételei. A foglalkoztatásától függetlenül alkalmasnak minősítették a volt politikai elítéltek ellenőrzésére is, mivel kapcsolatokkal rendelkezett az „egyéb ellenséges tevékenységgel gyanúsított vagy ilyen tevékenységért már elítélt személyekkel”. Az erkölcsi, politikai arculatát taglaló fejezetből megtudható, hogy köztörvényes bűncselekményért el volt ítélve, a szocialista rendszerhez lojális, munkásszármazású, politikailag közömbös. Ellenőrzöttsége tekintetében a „megbízható, de még nem ellenőrzött” szöveget húzták alá. A jellemvonásai fejezetből megtudhatjuk, hogy prostituáltként tartották nyilván, valószínűleg a köztörvényes bűncselekménye ezzel függhetett össze. Jellemét hevesvérű, gátlástalan, barátkozóként írták le, aki őszinte, szeret költekezni és mértéktartóan inni. Az 1988-ban készített adatlapot az 1975-öshöz képest változatlan adatokkal töltötték ki, mindössze annyit módosult „Miklósi Erika” megítélése, hogy az „ellenőrzött, megbízható” kategóriába került.
Végignézve a nyilvántartásokon, nyomtatványokon szereplő adatokat, határozottan állítható, hogy bár a hatályos szabályok szerint nem minősül ügynöknek „Miklósi Erika”, azonban a másfél évtizedes hálózati pályafutásának egy-egy szakasza a nyilvántartásokból is jól nyomon követhető, nehezen elképzelhető, hogy a tudta nélkül vezették volna át az adataiban bekövetkező változásokat. A politikai rendőrséggel való együttműködésének milyenségét, konkrét feladatait nem ismerjük, azonban az adatlap két momentuma arra utal, hogy munkáját az állambiztonság megelégedésével végezte. Ezt az állítást támasztja alá, hogy megbízhatónak tartották, a felkészültségénél pedig az „ismeri a hálózati munkát” szöveget húzták alá.
