„Egri Klára” fedőnevű ügynök 6-os kartonja és B-dossziéja nem került az ÁBTL kezelésébe. M-dossziéját 1959. június 23-án nyitották meg, és 1961. június 10-én zárták le, összesen huszonhét jelentést tartalmaz. Ügynöki tevékenységét megítélni elsősorban a két vizsgálati anyag tanulmányozása után lehet, az egyik az ellene, a másik a Tóth Gedeon ügyvéd ellen államtitoksértés miatt lefolytatott vizsgálatok anyagát tartalmazza.
„Egri” az 1950-es évek elején egy amerikai érdekeltségű cégnél dolgozott. 1951-ben kémkedés gyanújával az Államvédelmi Hatóság több munkatársát, majd a nekik nyújtott segítség vádjával őt is őrizetbe vette, s rövid úton beszervezték. 1951. augusztus 13-án kelt beszervezési nyilatkozatában? a következőket írta: „Súlyosan vétettem a népi demokrácia törvényei ellen azzal, hogy ellenséges személyeknek segítségére voltam […] Ennek jóvátételére felajánlom szolgálataimat az állambiztonsági szerveknek […] Minden tudomásomra jutó államellenes cselekményt vagy megnyilvánulást haladéktalanul jelentek.”
Budai József százados 1961-es feljegyzése szerint – amelyet az akkor még meglévő B-dosszié tanulmányozása után készített – „velünk igen kényszeredetten tartotta a kapcsolatot, és mindent elkövetett, hogy az megszakadjon. 1952 júliusában anélkül, hogy velünk közölte volna, felmondta az IBM-nél? állását, így akart tőlünk megszabadulni. Az erről szóló jelentésben az áll, hogy őrizetbe vételére teszünk javaslatot. Hogy ez megtörtént-e, az nem derül ki a dossziéból. 1954. január 14-én kizártuk a hálózatból, mivel hírszerzési lehetőséggel nem rendelkezett […] Ő maga kérte, hogy szakítsuk meg vele a kapcsolatot, mert egészségi állapotára is kihatással van az a tény, hogy kapcsolatban áll az állambiztonsági szervekkel.”
1959 májusában kereste fel ismét a kémelhárítás, mivel a görög követségen helyezkedett el titkárnőként. Először még sikerült elhárítania az ajánlatot, de a következő hónapban – miután megfenyegették, hogy kirúgatják munkahelyéről – elvállalta az együttműködést.
A vizsgálati anyagban másolatban megmaradt Tóth József főhadnagy 1959. december 21-i jelentése, amelyben a tartótiszt az ügynök tevékenységét jellemezte: „A kapott feladatokat az utasításnak megfelelően hajtja végre. Kezdetben voltak bizonyos aggályai magyar személyekkel kapcsolatban, és kimondottan csak külföldi személyekről és a követség ügymenetéről jelentett, azonban most már a követséggel, illetve a követség beosztottaival kapcsolatban felmerülő magyar személyekről is ad jelentést. A hozzánk való viszonyát azonban tovább kell javítani.” Tóth főhadnagy arról is beszámolt, hogy a követségen párhuzamosan foglalkoztatott ügynökkel ellenőriztette „Egri Klárá”-t, s megállapította, hogy a jelentései nem dezinformatív jellegűek, illetve az ügynök dekonspirálódásáról nincs tudomásuk.
„Egri Klára” 1961. március 7-én készült kihallgatási jegyzőkönyvéből viszont kiderül, hogy a beszervezését követő napokban lelkiismeret-furdalása miatt a történteket elmondta a követnek, aki megnyugtatta, hogy nyugodtan tájékoztathatja a rendőrséget a követségen észleltekről, és nem kell megválnia állásától sem. Arra, hogy a jelentések tartalmát megbeszélték-e egymással, nincs adat.
A munkadossziéban nem az ügynök által írt, hanem Tóth József főhadnagy közreműködésével lejegyzett jelentések olvashatók, amit a találkozásaikon elmondottak nyomán vagy „Egri” helyben készített, illetve hozott feljegyzéseiből állított össze. 1960. novemberben két jelentést már Práger László? rendőr százados, alosztályvezető fogalmazott meg, s végül a december 6-i találkozóról Ballai Sándor rendőr főhadnagy készített beszámolót. Práger alosztályvezető nem volt megelégedve a korábbi jelentések tartalmával, amit a hiányos eligazításnak és a konkrét feladatok meghatározásának elmaradásával indokolt.
Beszervezési dosszié hiányában „Egri” leleplezésének pontos körülményeiről nem rendelkezünk információval. 1961. augusztus 1-jén folytatólagosan elkövetett államtitoksértés bűntette miatt két év börtönbüntetésre ítélték, szabadulását követően 1987-ben még biztosan, de lehet, hogy később is szemmel tartotta a politikai rendőrség.
