A történet egy szempontból érdemel figyelmet: jó példa arra, hogy egy ismert közéleti szereplővel azonos nevű személy felfedezése a hálózati iratok között a felületes olvasót megtévesztheti. Az informátor lánykori neve megegyezik egy közismert filozófuséval, sőt születési dátumuk sem esik messze egymástól. „Boros” azonban belügyi alkalmazott volt.
A központi 6-os karton szerint „Boros Margit”-ot 1953. március 19-én szervezte be Márkus János államvédelmi hadnagy az ÁVH II. Főosztályáról. Az informátort 1955. szeptember 7-én Szerdahelyi Ferenc, a BM VIII/4. Osztály beosztottja vette át tartásra. B-dossziéját 1958. szeptember 4-én irattározták. A kartonon található 07-es nyilvántartási kód azt jelzi, hogy kizárták a hálózatból.
„Boros Margit” M-dossziéja és első B-dossziéja az 1956-os forradalom idején megsemmisült. Újabb B-dossziéjának érdekessége, hogy a borítón – a szabályzattal és a gyakorlattal ellentétben – az informátor valós neve szerepel. A hatoldalas dossziéban mindössze egy ügyirat foglalkozik kifejezetten az érintett hálózati tevékenységével, egy 1958. május 8-ai keltezésű javaslat az informátor „felülvizsgálatáról”. A beszervezés célja e szerint „lakóterületi, környezettanulmányi adatok gyűjtése, hangulatjelentés, valamint ellenséges tevékenységet folytató személyek figyelemmel kísérése” volt. Az egykori kapcsolattartó tiszt, Szerdahelyi főhadnagy 1958-ban már nem szolgált a Belügyminisztériumban, így „Boros Margit” korábbi hálózati tevékenysége, a jelentést készítő szavaival, „nem volt ismeretes”.
A lakhelye szerinti lakóbizottsági elnök és házfelügyelő szerint „Boros” 1956 októbere előtt a rendőrségnél dolgozott, az „ellenforradalom” idején lakóhelyén tartózkodott, ellenséges tevékenységet nem fejtett ki, tagja volt az MDP-nek, 1956 után belépett az MSZMP-be. A lakóhelyén társadalmi funkciója és ezen keresztül hírszerző lehetősége nem volt. A fentiek alapján Csépai Andor rendőr hadnagy azt javasolta, hogy informátorként a politikai rendőrség ne foglalkoztassa, csak mint adatszolgáltatót „használják fel” esetenként. Lakása találkozási lakásnak (T-lakásnak) sem felelt meg, tekintettel arra, hogy az édesanyjával élt együtt, aki egész nap odahaza tartózkodott. Dekonspiráció – a hadnagy jelentése szerint – nem történt.
A hálózatból való kizárását Csépai hadnagy javasolta, „Ács ezredessel? történt megbeszélés alapján az informátortól kizárási nyilatkozatot nem vettek, az adatgyűjtést azonban 1969-ig folytatták róla.
