Az 1957. október 10-én kiállított központi 6-os karton szerint „Kovács”-ot 1957. szeptember 20-án szervezte be Hajdu Gyula, a 7. Határőrkerület felderítő alosztályának hadnagya. Anyagát 1959. július 24-én irattározták azzal a megjegyzéssel, hogy „b[üntető]. eljárás alatt áll”. A karton szerint az informátort nem adták át másik szervezeti egységnek. M-dossziéját az iktatókönyv alapján megsemmisítették, jelzetét a kartonon piros tollal áthúzták, B-dossziéja viszont az ÁBTL kezelésébe került.

„Kovács” 1956 októbere előtt a helyi tanácsnál volt begyűjtési előadó, a forradalom alatt eltávolították állásából, majd annak leverését követően visszavették adminisztrátornak. Beszervezésének szükségességét az 1957. július 30-án kelt javaslatában Hajdu főhadnagy azzal indokolta, hogy a községben a fiatalok körében nem rendelkeznek hálózattal, a jelölt pedig „élvezi az ifjúság bizalmát, […] megvan a kellő tekintélye, és bíznak benne”, így hamar a tudtára jut, ha valaki az ország illegális elhagyására készül. A leendő informátor meggyőzését a következőképp tervezte el: „A beszélgetést először a jelenlegi politikai kérdésekkel kezdem el, majd a politikai beszélgetésből áttérek az ellenforradalmi tevékenységére, valamint arra, hogy őtet [sic!] is mint begyűjtési előadót hogyan zavarták el a tanácsházáról, majd fokozatosan rátérek a határőrzés jelentőségére, valamint arra, hogy a községből is mennyien kimentek, és bizonyára van sok olyan személy, aki a jövőben is szándékozik kimenni. Beszélek arról, hogy mi a feladata egy becsületes állampolgárnak a határőrzésben, a beszélgetést itt már úgy irányítom, hogy nevezett maga vesse fel a segítségét részünkre.”

Beszervezését követően „Kovács” első feladatként azt kapta, hogy írja össze a községben azon személyek neveit, akik 1956 októbere után kiszöktek az országból, és itthon maradt a feleségük, gyerekük, barátnőjük, valamint azokét is, akik a határra szállították őket. M-dosszié hiányában nem ismeretes, hogy teljesítette-e az utasítást, azonban december 13-án Hajdu hadnagy azt jelentette, hogy az informátor feladatait tudása szerint becsülettel igyekszik végrehajtani, jelentései operatív szempontból értékesek, a hiányosságok tapasztalatlanságának a következményei.

1958 márciusában Hajdu azonban már az informátor pihentetésére (vagyis a kapcsolat ideiglenes szüneteltetésére), 1959 áprilisában pedig kizárására tett javaslatot a felderítő alosztály vezetőjének. „Kovács”-ot ugyanis 1957 decemberében okirat-hamisítás és sikkasztás miatt elbocsátották állásából, és büntetőeljárást indítottak ellene, amit hónapokig sikerült eltitkolnia a tartótiszt elől. Miután „lebukott”, „őszintén elmondott mindent, majd kérte segítségünket ügyének elintézése céljából, azonban ekkor már késő volt […] mivel az ügyben a bűnügyi osztály már dolgozott”. A bíróság végül egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az informátort, akinek így nem kellett börtönbe vonulnia. Bár a tartótiszt az enyhe ítéletet a „szerv” közbenjárásának eredményeként tüntette fel, „Kovács” a találkozókra alig járt el, jelentést pedig nem adott. 1959. május 6-án kizárták a hálózatból, de nem vesztették teljesen szem elől, a B-dosszié tanúsága szerint 1970-ig gyűjtöttek róla adatokat.