A központi 6-os karton szerint „Bátorit” 1957. október 28-án szervezte be Bajor Keresztély rendőrnyomozó hadnagy, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya Ráckevei Kirendeltségének operatív beosztottja. A kartont október 30-án állították ki, azon más szervezeti egységhez vagy operatív tiszthez történő átadás nem szerepel. Anyagát 1959. október 30-án irattározták, kizárásának okaként az alkalmatlanságot jelölték meg. Munkadossziéját
(M-6083) az iktatókönyv szerint 1959-ben megsemmisítették, beszervezési dossziéja viszont az ÁBTL kezelésébe került.
„Bátori” az 1956-os forradalom kitörésekor egyetemistaként Budapesten tartózkodott, majd rövidesen hazautazott a főváros környéki falujába. A községben zajló tüntetés szervezőinek kérésére az összegyűlt tömeg előtt „ismertette a budapesti forradalmi ifjúság helyzetét”, amellyel – az erről szóló jelentés szerint – nagy népszerűségre tett szert a fiatalok között. A forradalom leverése után 1957-ben több ízben is letartóztatták: januárban tiltott határátlépés (korábban kitelepített rokonaihoz akart menni az NSZK-ba), márciusban „ellenforradalmi tevékenység” miatt,? április 4-e előtt és október 18-tól pedig preventív, illetve közbiztonsági őrizetben volt (mindkettő szerepel az iratokban). Az biztosnak tűnik, hogy október 28-án szervezték be. Ez a dátum minden iratban egyformán szerepel, bár a beszervezések előtti szokásos adatlekérdezésekre – priorálás a különböző nyilvántartásokban – csak a beszervezés után kerítettek sort. A beszervezés végrehajtása nagyjából megfelel az „ellenforradalmi” bűncselekménnyel gyanúsított személyekkel való szokásos eljárásnak, azonban még egy szabályos jegyzőkönyvet sem vettek fel (nincs befejezve, nincs rajta dátum, nincs rajta a kihallgató neve stb.). Valószínűleg azért, mert közben megtörtént a beszervezés. Az erről szóló jelentés ezt látszik megerősíteni: „A beszervezést megelőző kihallgatás során igen le volt törve, láthatóan ideges magatartást tanúsított, úgy vélte, hogy azért, mert ő is részt vett a bizottság? megalakulásában, felelnie kell. Igen határozottan viselkedett akkor, amikor az ellenforradalommal kapcsolatos álláspontja felől érdeklődtünk. A beszervezés során megnyugodott, és láthatóan örömmel vette tudomásul, hogy szabadlábra helyezzük.” Az operatív tiszt megfogalmazása szerint: „Beszervezésének célja az volt, hogy a T. községben, ahol igen sok németajkú személy lakik, akik az ellenforradalom ideje alatt hangoskodók voltak, hálózattal biztosítva legyenek.”
Nyolc hónappal később, 1958. június 25-én kelt jelentésében Bajor Keresztély részletesen beszámolt „Bátori”-val történt találkozójáról, amikor is az informátornak az állambiztonsághoz való „helytelen és rossz hozzáállásán” próbált változtatni, mivel – a hadnagy szerint – a jelentéseinek semmi értéke nem volt. „»Bátori« – ahogy az operatív tiszt írta – igyekezett minden érvemre ellenérvet kovácsolni […] azonban a beszélgetés végén megígérte, hogy megváltozik, és igyekszik jó munkát végezni.”
1958 augusztusában Bajor hadnagy új foglalkoztatási tervet készített az informátor számára, akinek attól kezdve figyelnie kellett a községen áthaladó diplomáciai és külföldi rendszámú gépkocsikat (rendszám, utasszám, hol állt meg, milyen irányból jött, és merre távozott), adatokat gyűjteni a lakosság hangulatáról (külön figyelmet szentelve az izgató kijelentéseknek), valamint rajta tartani a szemét az amnesztiával hazatérteken.
1958. október 13-án Győri József rendőr hadnagy lett „Bátori” kapcsolattartó tisztje. Az általa 1958. október 22-én készített minősítés szerint az informátornak a község németajkú lakosságának, az egyetemi eseményeknek és a vonaton történt megnyilvánulásoknak a figyelése volt a feladata. A minősítésben arról, hogy „Bátori” hogyan végzi a „munkáját”, nincs szó, viszont 1959. július 6-án Győri hadnagy már a hálózatból való kizárására tett javaslatot, mert – ahogyan fogalmazott – „beszervezésével […] nem értük el célunkat. […] Sorozatosan elmaradt a találkozókról, és az olyan alkalmakkor sem hozott jelentést, amikor megjelent.” „Bátori” még ugyanezen a napon megírta a titoktartási nyilatkozatot. 1964. április 25-én dossziéját egy esetleges kapcsolatfelvétel céljából újra elővették, de áttanulmányozása után elálltak a tervtől. A dossziéba bekötött kifizetett összegek jegyzéke? szerint „Bátori” tevékenységéért semmilyen anyagi juttatásban nem részesült.
