A 6-os karton központi karton, amely szerint a beszervezés időpontja 1957. május 31. A kartonon ezenkívül a B-dosszié irattári száma, a beszervezést végző alosztály, illetve operatív tiszt neve szerepel, más adatot az együttműködésről nem jegyeztek fel.
Az 1957-ben négy hónapig vezetett 45 lapos B-dossziéból tudhatjuk meg, hogy a BM Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály II. alosztályának látókörébe úgy került a később „Puccini” fedőnevet kapott beszervezési jelölt, hogy baráti viszonyban volt S. A.-val, aki 1948-ban hagyta el az országot, szolgált a francia idegenlégióban, harcolt az első indokínai háborúban, majd 1952-ben amnesztiával hazatért. A politikai rendőrség visszatérésétől a forradalom kitöréséig megfigyelés alatt tartotta. A hálózati jelentések segítségével számos „demokráciaellenes” megnyilvánulását dokumentálta a hatóság. A K-ellenőrzés során szerzett tudomást az ÁVH arról, hogy „Puccini” egyetemi hallgató három hónapos katonai kiképzése során levélben államtitkokat árult el S. A.-nak (pl. a foglalkozások tematikáját, a harckocsik típusait), ezért 1956 májusában az ügy kivizsgálására előzetes ellenőrző dossziét nyitottak róla, amelyet azonban a forradalom alatt megsemmisítettek.
S. A. megfigyelését a forradalom után is szükségesnek ítélték meg, így esett Kada János rendőrnyomozó százados választása „Puccini”-re, aki operatív nyilvántartó kartonja szerint a forradalom alatt a budapesti Frankel Leó Diákotthonban röplapok készítésében, sokszorosításában vett részt, s ezért 1956. november 5–9. között őrizetben tartották. Az operatív tiszt úgy vélte, hogy a birtokukban lévő terhelő adatok (tanúkkal bizonyított szovjetellenes kijelentések, katonai titoksértés, ‘56-os tevékenység) elegendőek lesznek a kellő nyomásgyakorláshoz, ha nem, akkor internáltatják a jelöltet. Bár Szabó István? rendőrnyomozó őrnagy, a politikai nyomozó osztály vezetője nem volt megelégedve a beszervezési javaslattal, egy héttel később, 1957. június 1-jén Kada százados már a beszervezés tényéről tájékoztatta felettesét. Beszámolója szerint „Puccini” a kihallgatáson összetört, és kérte, hogy az igazság kiderítésére adjon a hatóság neki lehetőséget, a forradalomban való részvételét azonban következetesen tagadta. Beszervezési nyilatkozatát 1957. május 31-én írta meg, amelyben kérte, hogy ha S. A. ügye befejeződött, bocsássák el a szolgálatból.
Az ügynök a kapott feladatokat – bár a találkozókra eljárt – nem hajtotta végre, s tartótisztje szerint kijelentette, hogy „bármi is történjen vele, nem hajlandó részünkre dolgozni, lelkileg teljesen tönkre ment, nem mer az utcán az emberek szemébe nézni.” Kada mindebből azt a következtetést vonta le, hogy „Puccini” „javíthatatlan ellensége a népi demokráciának”, így szeptember 7-én kizárták a hálózatból, s az együttműködés megtagadása miatt előzetes letartóztatásba helyezték. Szabó őrnagy még augusztus 16-án átiratban kérte a BRFK Politikai Nyomozó Osztályának vezetőjét, hogy ellenőriztesse és dokumentálja „Puccini” budapesti „ellenforradalmi” tevékenységét. A szeptember 10-i keltezésű válasz azonban negatív volt, vagyis a BRFK-n semmi kompromittáló adattal nem tudtak szolgálni. Kabai Mihálynak?, a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság II. alosztálya helyettes vezetőjének október 21-én készült feljegyzéséből megtudható, hogy „Puccini”-t „október 10-én szabadlábra helyeztük, mivel a bűncselekménye igen csekélynek bizonyult, úgyhogy a bírói eljáráshoz nem volt alkalmas. Sem internáláshoz, sem rendőrhatósági felügyelet alá való helyezéséhez a Vezető elvtársak nem járultak hozzá.” B-dossziéját 1957. november 21-én irattározták.
A kapcsolat megszakítását mutatja a „Megyei ellenforradalmi erők, volt politikai elítéltek” tárgyban nyitott dosszié? is, amelyben 75 olyan, a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály alosztályai és kirendeltségei által beszervezett személyt soroltak fel, akik az „ellenforradalmi” kategóriába tartoztak. Ezen a listán szerepel „Puccini” is, akinek a nevénél – sokakkal ellentétben – az olvasható: „II. alosztály, irattárban.”
„Puccini” B-dossziéjában megtalálható a beszervezési nyilatkozata, ezért a hatályos törvényi rendelkezés szerint hálózati személynek tekintendő. A valóságban viszont – a kezdeti formális kapcsolaton kívül – semmilyen érdemi együttműködést nem vállalt a politikai rendőrséggel.
