„Erdőst” 6-os kartonja szerint 1957. április 19-én szervezte be Dombi Sándor rendőr főhadnagy, terhelő alapon. A fennmaradt B-dossziéja szerint ez egy nappal előbb, április 18-án történt, bár a beszervezési nyilatkozatot április 19-én írta alá.
Beszervezésére a javaslatot 1957. április 16-án tette meg Dombi Sándor. A javaslat szerint a Független Kisgazdapárt nagyon aktívan tevékenykedett a forradalom alatt, tagjai azóta is összejárnak, ezért esetleges ellenséges tevékenységük felderítésére be kell szervezni valakit. Erre a célra „Erdőst” tartotta alkalmasnak, akinek már az apja is kisgazda volt. Ő maga pedig részt vett az újból megalakult párt tevékenységében, részt vett gyűlésein, azokon többször felszólalt, továbbá követelte a szovjet csapatok kivonását az országból, munkahelyén pedig részt vett a munkástanács megválasztásában. Egy „ellenforradalmi cikket”, melyet ő fogalmazott át, eljuttatta újságírókhoz, és meg akarta jelentetni.
A beszervezési terv szerint először kihallgatják arra vonatkozóan, hogy milyen tevékenységet fejtett ki az „ellenforradalom” alatt, ha „őszinte”? lesz, akkor áttérnek a beszervezésére. Megmondják neki, nem mindegy, hogy börtönben vagy internálva hosszabb időt távol tölt a családjától, vagy megbánja tetteit, és felajánlja szolgálatait.
A beszervezés során, az őszinteségre való felhívás után, ígérte, hogy nem fog tagadni, nincs értelme annak, hogy úgy cselekedjék, mint azt a karhatalomnál történő kihallgatása során. (Annak, hogy ilyen kihallgatás is lett volna, nincs nyoma a felsorolt, „Erdőssel” is foglalkozó dossziékban.) Dombi Sándor jelentése szerint: „Beszervezése után köszönetét fejezte ki, hogy elnézőek voltunk vele szemben, illetve eltekintettünk internálásától.”
Kézzel írt titoktartási nyilatkozatában ezt írta: „tekintettel arra, hogy a BM politikai nyomozó osztálya eltekint felelősségre vonásomtól, ezért önként felajánlom a szolgálatom a politikai nyomozó osztálynak […] Fogadom, hogy a kapott feladatokat valamint az általam észlelt ellenséges cselekményeket minden esetben írásban, Erdős fedőnévvel fogok jelenteni.”
Első tartója, Dombi Sándor semmit sem írt „Erdős” ügynöki tevékenységéről.
Második tartója, Kovács János szerint kéthetenként a nyílt utcán találkoznak, csak azokról jelentett, „akiket a novemberi ellenforradalom alatt ismert meg. Mint fiatal ember, nem nagy ismertsége van ezen kategóriák között, azok már mind idősebbek, akik távol tartják magukat nevezettől.”
„Erdős” kizárási javaslata 1958. november 1-jén készült. E szerint 1956 november 4-e óta „Erdős” teljesen zárkózott életet élt, a találkozókra ugyan eljárt, de mindig csak rövid időre, mert munkaidő után fél órán belül haza kellett érnie. 14 alkalommal adott írásos jelentést, két ellenséges kategóriába tartozó személyről jelentett, használhatatlan, operatív értékkel nem bíró jelentéseket adott. Foglalkoztatni akarták a fiatalság körében is, de kijelentette, nem járt soha társaságba, barátai sem voltak, most meg végképp nem, mert csak a családjával foglalkozik. Emiatt „Erdőst” az ügynöki munkára alkalmatlannak találták, és 1958. november 27-én kizárták a hálózatból.
1960 júliusában a hálózatból történő kizárását engedélyező Szabó István „ellenforradalmi” tevékenysége miatt javasolta, hogy vonják be „Erdős” gépkocsivezetői jogosítványát. Azt, hogy ez megtörtént-e vagy sem, az iratokból nem lehet megállapítani.
További sorsáról csak annyit tudunk, hogy amikor 1963-ban ki akarták tiltani a kerékpárosokat a város egyes utcáiról, valaki hamis néven levelet írt Kádár Jánosnak, a megyei párttitkárnak és a rendőrkapitánynak. Ebben többek között azt írta: „kerékpáron csak a proletár jár munkába, és nem a rendőrkapitány a párttitkár, a tanácselnök, a doktor uram. A proli egyeseknek, akik magukat dolgozóknak mondják, olyan büdös, hogy még ilyen soha sem volt.” A potenciális gyanúsítottak között felmerült „Erdős” neve is, mert „behatóan foglalkozott a közlekedés terén tett intézkedésekkel”, aktívan tevékenykedett az „ellenforradalom” alatt, és gyakran tett ellenséges kijelentéseket. Ezért társadalmi kapcsolatokon keresztül ellenőrzéséről határoztak munkahelyén és lakókörnyezetében is.