Az 1955. december 28-án kitöltött 6-os karton szerint „Hubertus”-t az előző nap szervezte be Bémer Ádám államvédelmi alhadnagy, a BM Fejér Megyei Főosztály Sztálinvárosi Osztályának beosztottja. A hálózatból 1957. október 2-án zárták ki, a kartonon szereplő B-dossziét 1957. november 12-én „disszidálás” miatt irattározták. A lap alján a 07-es nyilvántartási kategória kód található, amely szintén a hálózatból történt kizárást jelzi.

„Hubertus” hálózati kartonján kívül csak a néhány lapot kitevő B-dossziéja került az ÁBTL kezelésébe, amely azonban nem az eredeti, hanem 1957 utáni „rekonstrukció”. „Hubertus” apja 1945 előtt vezérkari ezredes, nagyapja altábornagy volt. Emiatt 1951-ben osztályidegenként kitelepítették, s a Fejér megyei Szabadegyházát jelölték ki számára kényszertartózkodási helynek.^? Kitelepítése idején Agárdon dolgozott segédmunkásként a Távbeszélő Vállalatnál, Sztálinvárosba kerülésének körülményeiről ez ideig nem találtunk dokumentumot. Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett úgy Sztálinvárosban, mint Budapesten, a szovjet intervenció után elmenekült az országból. 1957. október 1-jén Bémer Ádám rendőrnyomozó hadnagy arról tájékoztatta a BM Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály X. alosztályának vezetőjét, hogy „Hubertus” fedőnevű ügynököt a hálózatból kizárni nem tudja, mert az „ellenforradalom leverése után Nyugatra kiszökött”. Másnap mégis megírta a kizárási javaslatot, amelyben kitért együttműködésük értékelésére is. E szerint az ügynök feladatát jól hajtotta végre, a jelentéseket írásban adta le, a forradalom kitöréséig a találkozókra rendszeresen eljárt. Arra, hogy irattározott M-dossziéja lett volna, sem a hálózati kartonon, sem az operatív tiszt jelentésében nincs utalás.

„Hubertus” az Egyesült Államokban jelentős szakmai karriert futott be: egyetemi tanár volt, közgazdászként vezető állásokat töltött be. A magyar politikai rendőrség karrierje miatt, valamint a fenntartott hazai baráti kapcsolatait is figyelembe véve úgy vélte: „Alaposan gyanúsítható, hogy a magyar közgazdász kapcsolatain keresztül sötét hírszerzést folytat.” Az 1971-ben kitöltött operatív kartonján található személyi dossziéja^? nem került levéltári kezelésbe, azonban a tárgyból és a karton szövegéből arra lehet következtetni, hogy emigrálása után „bizalmas nyomozás alá vonták”, s 1956 utáni tevékenységével, életpályájával foglalkozott az irategyüttes. Az 1970-es évek végén rendszeresített Napi Operatív Információs Jelentések (NOIJ) nyilvántartó kartonján^? már az áll, hogy „»Hubertus« fedőnevű volt (áruló) hálózati személy »Kákonyi József« fedőnevű^? kizárt titkos megbízott kapcsolata. 1956-ban disszidált, előzőleg az Országos Anyag- és Árhivatal alkalmazottja volt.” Az 1970-es évek elejétől szerepelt a III/II. Csoportfőnökség úgynevezett KKA-adattárában,^? és 1968. július 25-én a BM III/II-4/b alosztály is prioráltatta.