Az állambiztonsági szervek hálózati nyilvántartására vonatkozó alapvető szabályokat a belügyminiszter 0012/1972. számú parancsával kiadott szabályzat tartalmazta.^? A hálózati nyilvántartásba a következő személyeket kellett felvenni:

Az úgynevezett élő hálózati személyeket, azaz azokat, akiket beszerveztek és még nem zártak ki. Az élő hálózat kifejezés nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy az adott személy tényleges munkát is végzett. Lehet, hogy akadályoztatása (pl. betegség, más irányú lefoglaltság) miatt nem tudott információt szerezni, ezért pihentetették. Az is előfordulhatott, ahogy ez az egyes történetekből ki is derül, hogy egyszerűen szabotálta a munkát. Nem egy esetben ez lett az oka a későbbi kizárásnak.

A kizárt hálózati személyeket. A hálózatból való kizárás oka sokféle lehetett. Ilyen volt az előbb jelzett munkamegtagadás, a hírszerző lehetőség megszűnése, betegség, vagy ha a hálózati személy elköltözött, és az új lakhelye szerinti állambiztonsági szerv nem akarta foglalkoztatni. Kizárási ok volt az is, ha a hálózati személy úgy lépett elő a munkahelyi ranglétrán, hogy hivatalos kapcsolat lett belőle, illetve ha a pártban „fontosabb elvtárssá” lépett elő. Kizárták a saját akaratukból vagy véletlenül, ügyetlenségből dekonspirálódottakat és az áruló ügynököket (utóbbiakat kizárásuk után még külön is nyilvántartották, kizárásuk előtt pedig hamis információk továbbítására használhatták fel őket).

A „figyelőztetett” személyeket. Figyelőztetett az a személy volt, akinek fokozatos beszervezését tervezték, és e célból tanulmányozták, továbbá az, akinek a beszervezése valamilyen oknál fogva elhúzódott.^?

Azokat a személyeket, akiknek a beszervezése meghiúsult. Ez esetben ugyanúgy nyilvántartásba kellett venni az adott személyt, mintha a beszervezése megtörtént volna. A meghiúsulás okáról azonban jelentést kellett készíteni, és a keletkezett összes anyagot dossziéban elhelyezni. A meghiúsulás oka többféle lehetett: a kiszemelt személy nem volt hajlandó kötélnek állni, menet közben kiderült, hogy nem alkalmas a feladat elvégzésére stb.
A hálózati személyek operatív szempontból jelentős kül- és belföldi kapcsolatai közül azokat, akik Magyarország ellen ellenséges tevékenységet fejtettek ki, vagy ilyen tevékenység bázisául szolgálhattak, valamint azokat, akik a titkos együttműködésre számításba jöhettek. Jelentős belföldi kapcsolatnak minősültek egyfelől az ellenséges kategóriákat tartalmazó különböző nyilvántartásokban szereplő személyek, a figyelődosszié alapján ellenőrzött és a bizalmas nyomozás alatt állók, másfelől „azok, akiknek lehetősége van ellenséges tevékenységet kifejtő személyek, illetve imperialista hírszerző szervek célkitűzéseinek felderítésére, megismerésére”.^?