Fedőnév, fedőszám:

Luca

Minősítés:

K-lakás (konspirált lakás)

A használat időtartama:

1984–1990

A használó szerv:

BM III/I-7. Osztály

A lakás használói:

Csákány János r. alezredes?

Jobb István r. őrmester

Sulyán János, dr.

Források:

Bt-2975, V-16/K (lakásdosszié)?

A „Luca” fedőnevű K-lakást és elődeit szinte a kezdetektől a hírszerzés 1967-es átszervezésekor létrejött BM III/I-7. (Aktív Intézkedési és Emigrációs) Osztály működtette. Mielőtt a „Luca” fedőnevű K-lakás ügydossziéjára kitérnénk, érdemes rövid figyelmet fordítani a V-16/K rejtjelszámú? lakásdossziéra, amelynek érdekessége, hogy érintőlegesen bepillantást kaphatunk a K- (konspirált) lakáscserék menetébe, használati szokásaiba. Az osztály létrejötte előtt még a III/I-2. Osztály tartotta a fenti rejtjelszámon a „Park” (Budapest XIII. kerület, Balzac utca) fedőnevű lakást, amelyet azonban 1966-ban dekonspiráció veszélye miatt kellett elcserélni. 1968-ban már az újonnan szervezett 7. Osztály használatába került „Tulipán” fedőnevű, II. kerület Bem József utcai lakás, amelyet 1970-ben – nem derül ki a dossziéból, hogy miért – ismét elcseréltek az „Ámor” fedőnevű, VII. kerületben lévő Rákóczi úti lakásra. Az „Ámor” konspirált lakás 1970–1973 között 20 operatív kapcsolat találkozóhelyéül szolgált, kedvező földrajzi helyzetét azonban nem lehetett optimálisan kihasználni, mivel a nagy utcai forgalom és zaj miatt a találkozókon nem tudták használni a szükséges hangrögzítő eszközöket. Az újabb cserére emiatt került sor, a választás pedig a csendes budai hegyoldalban lévő XII. kerületi Galgóczy utcára esett, és „Luxi” fedőnéven vették birtokba az új találkozóhelyet. A hét éven át használt K-lakás cseréjére 1982-ben került sor. Addig az ideig a lakásban– a beszámoló szerint – 12 hálózattal találkoztak, és négy telepítésre került ügynök kiképzését is ott hajtották végre. Ennek a viszonylag sokáig használt helynek az esetleges lelepleződési kockázatát azonban – különösen az évek múlásával – jó néhány körülmény befolyásolta: például az, hogy a lakást tartó három operatív tiszt közül egy leszerelt, ami növelte a hely dekonspirációjának lehetőségét. A zajos Rákóczi úti ingatlannal szembeni előny, a csendes budai hegyoldalban lévő lakás egyben hátrányt is jelentett, mivel a környék csekély forgalma miatt az ott lakók jórészt ismerték egymást, az idegenek gyakori megjelenése feltűnést kelthetett. Mindez indokolta a következő és – a levéltári források szerint – utolsó állomást a XIII. kerület Katona József utcai „Luca” fedőnevű K-lakást, amelyik 1983–1990 között szolgálta a politikai rendőrséget.

A „Luca” fedőnevű konspirált lakás vázlatos történetét összefoglaló ügydosszié szerint 1983. május 2-én Csákány János rendőr alezredes? indítványában sorra vette, hogy a „Luxi” fedőnevű lakás helyett felajánlottak közül miért a XIII. kerületi tűnik konspirált lakás céljára a legalkalmasabbnak. Leginkább a ház megközelíthetőségét tartotta megfelelőnek úgy tömegközlekedéssel, mint gépkocsival. A zárt lépcsőházzal rendelkező házban a kiszemelt lakás a földszinten úgy helyezkedett el, hogy a bejáratára nem volt rálátás, az oda bemenő vagy onnan kijövő személyt csak azok látták, akik éppen akkor a lépcsőházban tartózkodtak. A ház és a lakás nem volt reprezentatív, de Csákány alezredes megfogalmazása szerint az átalakítás után azonban találkozókra és a kevésbé rangos vendégek elszállásolása alkalmassá lehetett tenni, amit leginkább a berendezésével kívántak elérni.

A háza lakóinak az operatív nyilvántartásokban történt ellenőrzése folytán 11 személyt találtak az antidemokratikus elemek nyilvántartásában vagy a büntetett személyek nyilvántartásában, ezek azonban olyan természetű ügyek voltak (pl. disszidálás, közlekedési vétség), amelyek nem zárták ki a K-lakás létesítését. A K-lakás legalizálására Gyuris András rendőr főhadnagy? „Gyűrűs András” fedőnéven kapott megbízást, aki a tervezett legenda szerint 1983-ban még mint külpolitikai újságíróként, egy évvel később már az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt közgazdászaként szerepelt egy hivatalos feljegyzésben. Természetesen erre a (fedő)névre utalta ki a kerületi lakásügyi hatóság a lakást is. „Gyűrűs” lakásbérlő 1984 februárjában a kerületi ingatlankezelő vállalatnak írt levelében még arról panaszkodik, hogy az elmaradt felújítási munkák miatt nem tudott beköltözni a kiutalt bérleménybe.

Bár korábban nem tartották reprezentatívnak a lakást, 1984 tavaszán Zsiga Árpád megbízott osztályvezető? egy átiratban mégis azt írta le, hogy az ottani munka érdekében a lakást színvonalasan szándékoznak berendeztetni. Ezért azt javasolta, hogy a lakberendező szakemberük előzetesen tekintse meg a lakást, hogy a megfelelő belső környezet kialakítását segíteni tudja.

Úgy tűnik, hogy 1984 őszére megindult az élet a lakásban, mert a III/I-7. Osztály a 3/a rendszabály? bevezetését és minden beszélgetés feldolgozását kérte.

1987 tavaszán Köllő Attila rendőr hadnagy vette át Gyuris Andrástól a lakás állambiztonsági működtetésével kapcsolatos feladatokat, akit „Kajtár Attila” fedőnéven láttak el megfelelő dokumentációval. Az újabb személycserére 1989 januárjában került sor, amikortól Jobb István volt a lakás kapcsolattartója, amit egy év múlva, 1990. január 22-én Sulyán János vett át. A személycseréket dokumentáló szolgálati jegyek azt mutatják, hogy a fenti személyek inkább a lakás kapcsolattartó operatív tisztjei voltak, mintsem legalizáló lakásbérlők. Ezt erősíti meg a lakás biztonsági ellenőrzéséről készült 1989. decemberi feljegyzés, miszerint a lakás bérlője hivatalosan még ekkor is „Gyűrűs András” volt.

A dossziéban mindössze egy információ utal a lakás érdemi használatára, az 1987 szeptemberében készült feljegyzés szerint Huszár Lajos rendőr ezredest, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság III/I. alosztályának vezetőjét a „Nicolau” fedőnevű ügy? kapcsán két napig a lakásban szállásolták el.

1989 őszén Plangár Béla rendőr őrnagy,? a BM III/2. (Operatív Figyelő és Környezettanulmányozó) Osztály egyik alosztályának alosztályvezetője készített a Katona József utcai K-lakásról egy környezettanulmányt, amikor a házfelügyelőt és két megbízhatónak tartott lakót kérdezték a „Luca” fedőnevű K-lakásról, akik egybehangzóan állították, hogy a földszinti lakás körüli különös mozgások miatt a kezdetektől azt feltételezték, hogy a lakást a rendőrség használja, de ők erről senkinek nem beszéltek. A III/I-7. Osztály vezetője a környezettanulmányban leírtakat úgy értékelte, hogy bár dekonspirálódott a lakás, de az „adatközlők” diszkrét emberek, ezért a lakás körültekintően továbbra is használható.

Ugyanerről számolt be 1989. december 8-án Jobb István rendőr őrmester feljegyzésében, amikor a helyszínen a gondnoknőtől érdeklődtek a lakás bérlője felől, azt közölte vele, hogy „ha a lakással kapcsolatban érdeklődni szeretnének, csütörtöki napokon jöjjenek, mert ez egy BM-es lakás, a takarítónő csütörtökön jár takarítani”. „Gyűrűs András” bérlővel kapcsolatban valamilyen problémák adódhattak, mivel az ajánlott küldeményként érkezett közüzemi számlákat „Gyűrűs” távollétében Jobb őrmesternek a postán nem adták ki, így azokat befizetni nem tudta, ezért a bérlő körüli rendezetlen viszonyok tisztázását javasolta, mert a kifizetetlen számlák veszélyeztetik a lakás használatának biztonságát.

1990. március 27-én Gaál József rendőr ezredes elrendelte a lakás teljes kiürítését és az anyagi nyilvántartásból való törlését. 1990. júniusában azonban még nem záródott le a „Luca” fedőnevű K-lakás története, ugyanis az Újlipótvárosi Lakásszervíz Kft. arra hívta fel Gyűrűs András bérlő figyelmét, aki – mint a beadványából kiderült – csak 1990 július 31-ével mondta fel a lakásbérleti jogviszonyt, hogy a lakást megfelelő műszaki állapotban kell visszaadnia, az átadásig pedig fizetnie kell a lakbért, ha a lakás leadása a felmondási idő lejárta után következne be, akkor annak kétszeresét. Ezt követően Gyuris/Gyűrűs András a további hivatalos ügyintézéssel dr. Sulyán Jánost bízta meg. Úgy tűnik, hogy a hírszerzés nehezen vált meg a lakástól – ha egyáltalán megvált –, mert még 1990. augusztus végén is a felújítási költségekről olvashatunk a dossziéban.