„Szalma Ferenc” fedőnevű titkos megbízott hálózati nyilvántartásai csak mikrofilmen kerültek az ÁBTL-be, ezek alapján csak a fotózás időpontjáig rögzített információk állnak rendelkezésünkre.?
A 6-os kartonon a személyes adatokon, valamint az 1978. február 14-i beszervezési dátumon túl a beszervezést végző szervezeti egység, a Komárom Megyei Rendőr-főkapitányság III/II. Osztálya és Simon József rendőr főhadnagy beszervező tiszt neve szerepel, illetve a 04-es nyilvántartási kód arról, hogy foglalkoztatott hálózati személyről van szó. „Szalma” esetében, mivel nem lehet tudni a mikrofilmezés időpontját, az együttműködés időtartama még bizonytalanabb, mint csak a nyilvántartásokban szereplő hálózati személyek esetében.
Mindenesetre nagy reménnyel indulhatott az együttműködési szándék a Komárom megyei kémelhárítási részlegnél, amit a – szintén csak mikrofilmen lévő – hat darab 6/a karton bizonyít. Valamennyi kartont az 1978-as év második felében töltötték ki, amelyeken közös, hogy a kapcsolatépítésre, megfigyelésre, ellenőrzésre kiszemelt személyek valamennyien külföldön élő – egy kivételtől eltekintve – olyan magyar állampolgárok voltak, akik illegálisan hagyták el az országot. A 6/a kartonok bal alsó részén a 05-ös nyilvántartási kód szerepel, ami azt jelezte, hogy a foglalkoztatott hálózat kapcsolatairól van szó. Valószínűleg azért is „Szalmá”-ra esett a választás, mert a célszemélyekkel a személyes kontaktus megteremtése nem jelentett gondot számára, mivel a beszervezésekor egy nemzetközileg is ismert Komáromi megyei mezőgazdasági nagyüzemnél volt külkereskedelmi üzletkötő.
Az 1978 nyarán kitöltött két kartonon volt iskolatársait jelölték meg kapcsolatként, mindkettő a Német Szövetségi Köztársaságban élt, az egyik újságíró volt a Szabad Európa Rádiónál, a másikról annyit lehet tudni, hogy Augsburgban élt, és az ügynököt egy frankfurti hivatalos útján kereste meg. Az 1978 őszén kitöltött három karton közül a Münchenben élő kapcsolattal rokonságban volt az ügynök, a másik egy szintén müncheni illetőségű, dekonspirálódott volt hálózati személy?, aki „Szalmá”-nak munkatársa és barátja volt, a harmadik személy pedig a fiával volt baráti viszonyban. Az 1978. decemberben datált hatodik kartont egy Augsburgban élő nyugatnémet állampolgárról állították ki, akivel az ügynök üzleti, hivatali kapcsolatban volt.
A hálózat fent említett kapcsolatairól az ÁBTL-be került iratok között két személyről nincs semmilyen információ, három személy csak a disszidálásukkal kapcsolatos operatív, illetve vizsgálati dossziékban szerepelnek, végül egy személy, a Szabad Európa újságírója, szerepel több hírszerzési dossziéban, azonban azt nem lehet megállítani, hogy a róla gyűjtött információhoz volt-e köze „Szalmá”-nak.
