A 6-os karton központi karton, e szerint „Kárpáti Sándor”-t Hornyán Pál rendőrnyomozó hadnagy, a Komárom Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály V. alosztályának beosztottja szervezte be 1957. október 18-án, anyagát 1959. május 19-én irattározták. Kizárásának feltüntetett oka: „nincs hírszerző lehetősége”. A kartonon szereplő munkadossziét (M-4173) az iktatókönyv szerint 1959-ben zárták le, és megsemmisítették.
Az ÁBTL kezelésébe került B-dossziéból kiderül, hogy „Kárpáti”-t fegyveres szervezkedés bűntette miatt 1951. február 20-án őrizetbe vették, és hat év börtönbüntetésre ítélték. 1956. július 27-én feltételesen szabadult. Az 1956-os forradalom alatt fegyveres csoportoknak vitt gyógyszereket, kötszereket, később az egyik észak-dunántúli településen üzemi munkástanácstag lett. 1957. július 17-én közbiztonsági őrizetbe került, majd augusztus 18-án a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel vádjával előzetes letartóztatásba helyezték, de Bencze István vizsgálótiszt Gáli István? osztályvezető egyetértésével csak szeptember 18-án rendelte el ellene a nyomozás megkezdését, ugyanakkor az iratokban fogva tartását továbbra is hol közbiztonsági őrizetnek, hol előzetes letartóztatásnak nevezték.
1957. október 9-én készítették el beszervezési javaslatát. Ebben, mint a KALOT? volt tagját, s mint aki a későbbiekben is hasonló körökben mozgott, alkalmasnak tartották az „egyházi személyekkel kapcsolatban álló ellenséges személyek és az e körben a még fel nem derített ellenforradalmárok” felkutatására. A javaslatban hosszan részletezték a beszervezés végrehajtásának tervezett folyamatát is.
„Kezdetben ismertetjük vele cselekménye súlyát és annak várható következményeit. Közöljük vele, hogy elkövetett cselekményei alapján törvényes keretek között bírósági úton módunk van eljárni vele szemben, vagy pedig közbiztonsági őrizetbe helyezzük. Mivel családjához igen ragaszkodik, felvetjük családjával szembeni felelősségének kérdését. Vázoljuk előtte, hogy cselekményei miatt felesége és gyermekei milyen nehéz körülmények közé kerültek,? mivel mint ellenforradalmi tevékenységet kifejtő személyt, őrizetbe vettük. E beszélgetést addig folytatjuk, míg kiutat nem keres a felelősségre vonás alól. Ha látjuk, hogy bűneit megbánta, közöljük vele, hogy egy mód van büntetéseinek elkerülésére, ez pedig az, hogy bennünket munkánkban támogat. Amennyiben hajlandó, és vállalja a velünk való együttműködést, úgy az együttműködésről nyilatkozatot veszünk tőle. A nyilatkozat tartalmazni fogja, hogy: A terhére rótt cselekményeket elismeri. Elkövetett bűneit őszintén megbánta, és kéri az állambiztonsági szerveket, hogy tegyék lehetővé számára bűneinek jóvátételét. Bűneinek jóvátétele érdekében szolgálatát önként ajánlja fel az állambiztonsági szerveknek. Kötelezi magát arra, hogy az állambiztonsági szervektől kapott feladatot a legmesszebb menőkig végrehajtja a legjobb tudása szerint. Valótlan adatokat nem közöl.”
„Kárpáti” 1957. október 18-án megírta beszervezési nyilatkozatát, és másnap szabadlábra is helyezték. A továbbiak azonban már nem a politikai rendőrség által eltervezett módon alakultak. 1959. február 8-án keletkezett kizárási javaslata szerint:
„Nevezett beszervezése alkalmával a munkát örömmel vállalta, hajlandóságot mutatott arra, hogy a minket érdeklő dolgokat tudomásunkra hozza. Azonban ez a későbbi idők során megváltozott. A beszervezés után az első időkben a találkozókra eljárt, de jelentést egy alkalommal sem hozott. Minden alkalommal kifogásokkal élt, és különböző problémáira hivatkozott. Később már a találkozókra sem járt el, inkább kibúvókat keresett, és kérte ez alól való felmentését.”
Bartha Ferenc? alosztályvezető a kapcsolat megszakítását azzal indokolta, hogy „Kárpáti” általános műveltsége nem áll azon a szinten, hogy olyan Esztergomban élő katolikus papok között mozogjon, akiktől a politikai rendőrséget érdeklő dolgokat tudhatna meg.
A hálózatból kizárt ügynök titoktartási nyilatkozatát 1959. február 9-én írta meg, B-dossziéját február 12-én zárták le. 1965. szeptember 23-án nyilvántartási anyagának felülvizsgálata miatt a nyilvántartó osztály kikérte a már korábban lezárt B-dossziét, abból az ellene lefolytatott eljárásra vonatkozó anyagokat kimásolták a következő indokkal: „Ellenforradalmi tevékenységére vonatkozó anyag osztályunkon nem maradt.” Megjegyezték még azt is: „Ügyének kivizsgálása után megfelelő dokumentumok hiányában nem lett átadva a bíróságnak, hanem operatív célra lett felhasználva.”
