Az adott személyről kevés irat áll rendelkezésre. Fennmaradt a 6-os kartonja, továbbá szerepel az Egységes Gépi Prioráló Rendszer H-jelű nyilvántartásában, Szolnoki fedőnéven 07-es kóddal és B-dossziéjának száma helyett B-1 jelzés van. Ez azt jelenti, hogy 1989 végén vagy 1990 januárjának első felében zárták ki, és B-dossziéját az őt foglalkoztató szerv megsemmisítette.
A kartonon lévő élőszámból megállapíthatóan egy tőle származó M-dossziét irattároztak. Ez az M-7070-es számú dosszié amelyet 1959-ben zártak le, de ez a dosszié sem maradt meg, megsemmisítették. Ekkor második fedőneve volt már, azaz „Váradi Gyula”. Ezt a dossziét a 6-os karton szerint 1960. január 3-án irattározták.
A karton szerint 1951. június 27-én szervezte be Harmados György, az Államvédelmi Hatóság alhadnagya, 1954-ben tartója a BM Szolnok Megyei Főosztály Mezőtúri Osztályának hadnagya, Sándor Gábor lett.
1959 végén, ismeretlen okból kizárták, és B-89160-as számú dossziéját 1960. január 3-án irattározták. 1961. február 1-jén Szolnok megye ismét felvette vele a kapcsolatot, és 1968-ig foglalkoztatták. 1968. augusztus elején ismét irattározták az anyagát. M-dosszié irattározását nem jelzi a karton, B-dossziéjának száma pedig nem változott, mert főszabály szerint az újabb beszervezéskor a B-dossziét kiadták az irattárból, és tovább vezették.?
Annak, hogy több M-dosszié irattározását nem jelzi a karton, több oka is lehet. Lehetséges, hogy nem tartalmazott olyan jelentést, amely miatt érdemes lett volna irattározni, és megsemmisítették?, az is lehet, hogy jelentéseit azoknak a személyeknek a dossziéiba tették, akikről jelentett, de az is lehetséges, hogy a beszervezés után az adott személy nem volt hajlandó jelenteni.? Ha a hálózati személy lakásgazda volt, akkor pedig nem is nyitottak M-dossziét, hisz az ő feladata egy másik hálózati személy és a tartótiszt találkozási helyének biztosítása volt, nem pedig a jelentés. Vannak azonban olyan esetek is, amikor érthetetlen az M-dosszié hiánya.?
Ezután hét év szünet keletkezett, és 1975 májusában ismét beszervezte a Szolnok megyei állambiztonsági szerv.
1978-ban átvette a III/III-4 c (nemzeti, népi ellenzék elhárítása) alosztály, valószínűleg ekkor költözött el Szolnok megyéből, és lett egy ingatlankezelő vállalatnál igazgatóhelyettes. Azt, hogy ekkor rögtön lakásgazda lett-e, vagy először jelentgetnie kellett, nem lehet megállapítani. Kizárásakor a karton szerint lakásgazda volt, ezért ebből az időből nem is kell, hogy legyen M-dossziéja.
A törvény szerint „Taverna, Váradi Gyula, Szolnoki” nem tekinthető hálózati személynek. Minimális adatot őriz csak róla az ÁBTL. Az eddig ismertetetteken kívül, csak annyi szerepel róla, hogy a forradalom alatt „ellenforradalmi tevékenységet nem fejtett ki, ellene eljárás nem volt”. Ezután egy másik városba költözött, és az ottani gépállomás igazgatója lett. A város azonos azzal a várossal, amelynek állambiztonsági szerve a 6-os karton szerint 1961 és 1965 között foglalkoztatta. Mégis, a rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy szinte a bizonyossággal ez a személy hálózati személy volt, de ténykedésének tartalmáról nem állapítható meg semmi.