A 6-os karton központi karton, amely szerint „Albert” fedőnevű ügynököt Sztrikinácz Mátyás rendőrnyomozó alhadnagy, a Borsod Abaúj-Zemplén Megyei Politikai Nyomozó Osztály V. alosztályának beosztottja szervezte be 1957. június 13-án. A kartonon sem az átadás, sem a kizárás oka nincs feltüntetve. A „Milyen kategóriához tartozik” rovatnál a lojálist áthúzták, és kézzel odaírták: „ellenforradalmi tevékenység”. Az M-dossziénak nincs száma, a karton szerint egy jelentést sem tartalmazott. Anyagát 1959. február 6-án irattározták.
„Albert”-et egy általa aláírt s a B-dossziéban másolatban fennmaradt kiáltvánnyal megzsarolva kívánták behálózni, amelyben az Orvosok Szabad Szakszervezetének munkaegészségügyi szakcsoportja kiállt a forradalom és Magyarország függetlensége mellett. Sztrikinácz alhadnagy is erre épített beszervezési javaslatában, amelyen keresztül egyúttal bepillantást nyerhetünk az állambiztonság működési mechanizmusába is.
„Ahhoz, hogy a kórházak és az orvosok vonalán komoly felderítő, elhárító és hírszerző munkát tudjunk kifejteni, okvetlenül szükséges az, hogy e vonalra új hálózati személyeket szervezzünk be, akik kvalifikáltságuknál, egyéni műveltségüknél fogva alkalmasak arra, hogy a bennünket érdeklő személyekkel a kapcsolatot fel tudják venni, azoknak bizalmát megnyerjék, és közöttük aktív felderítő munkát végezhessenek. Másrészt viszont szükséges azért is, hogy a kórházak vonalán komoly kutatómunka is folyik, mely után külföldi hírszerzőszervek érdeklődnek, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy több olyan orvos van, aki kutatómunkáját, annak eredményeit, illegális úton külföldre juttatja, s ott jelenteti meg. […] Jó szakember, igen sokat dolgozik, szakmailag állandóan képezi magát, munkájában bátor, kezdeményező, nem riad vissza a nehézségektől. A betegekkel szemben udvarias, előzékeny, mindent megtesz a betegek érdekében, és ezáltal az üzem dolgozói szeretik. Az orvosok körében is mint komoly szakember van elismerve. […] Megbízhatóságát alátámasztja a birtokunkban lévő declaráció [sic!], s egyben lehetővé teszi a beszervezés végrehajtását is, mivel nevezett tevékenysége államellenes bűntett, melyért 5 évtől 15 évig terjedő börtönbüntetéssel lehet sújtani. Tevékenysége miatt vizsgálatot indíthatnánk ellene, és bírósági úton is felelősségre vonhatnánk, azonban ismerve egyéniségét s azt, hogy gyermekeit és feleségét szereti, ugyancsak szereti szakmáját, tehát a felelősségre vonás elől mindenáron szabadulni akar, így fel foglya [sic!] ajánlani szolgálatát a Pol[itikai] Osztálynak. […] Az előállítás során beállott lelkiállapotát kihasználva, azonnal megkezdjük részletes kihallgatását, melybe belevesszük röviden önéletrajzát, majd bűncselekményének részletes kihallgatására térünk rá. Azt követőleg [sic!] pedig barátaira és orvostársaira hallgatjuk ki részletesen. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy minden tekintetben őszinte, s megbánta az általa elkövetett bűncselekményt, azt mindenáron jóvá akarja tenni, úgy rátérünk [a] beszervezési beszélgetésre. A beszervezési beszélgetésnél figyelembe vesszük, hogy ragaszkodik feleségéhez és gyermekeihez, szereti őket, ezen tény hozzásegít bennünket ahhoz, hogy érzelmeire tudjunk hatni. A beszervezési beszélgetés közben a legalkalmasabb időpontban fel fogjuk neki vetni, hogy elkövetett bűncselekménye a BHÖ I. fej[ezet] 1. bekezdés 8. pontjába ütköző bűncselekmény, melyet a törvények 5 évtől 15 évig terjedő börtönnel büntetnek.
A beszervezési beszélgetés során éreztetjük vele azt a tényt, hogy a népi demokratikus rendszerünk őt megbecsülte, és főorvossá tette meg, azonban az elkövetett ellenforradalmi cselekményeivel visszaélt a Népköztársaságunk bizalmával, s ez azt vonja magával, hogy diplomáját is elveszti. Sőt börtönbe kerül. Ily módón [sic!] rá fogjuk vezetni, hogy kiutat keressen, és önként felajánlja szolgálatát a bűncselekményének jóvátétele végett a B.M. Pol[itikai] Osztályának.
A felajánlott szolgálatát azonnal nem fogadjuk el, hanem bizalmatlanságot mutatunk iránta. Ezzel célunk az, hogy esetleg olyan konkrét ellenséges tevékenységről, amelyről konkrét vagy akár közvetett tudomása van, elmondja. Amennyiben úgy látjuk, hogy gátlás nélkül elmondja azonnal az ellenséges tevékenységeket, amelyről tudomása van, úgy azt mondjuk neki, hogy látjuk őszinteségét, és megkérdezzük tőle, hogy milyen módón [sic!] szeretné jóvátenni ellenséges tevékenységét. Előre láthatólag egyrészt az orvosi munkáján keresztül, másrészt azon keresztül akarja majd jóvátenni, hogy bennünket munkánkban támogat. Mikor már több esetben kihangsúlyozza, hogy támogatni kíván bennünket az ellenség elleni harcban, akkor megmondjuk neki, hogy írjon a Pol[itikai] Osztály vezetőjéhez egy kérvényt, mely kérvénybe foglalja bele elkövetett bűncselekményének súlyosságát s azt, hogy ezt a tevékenységét hogyan akarja jóvá tenni. Amennyiben a Pol[itikai] Osztály vezetője, a kérvényét jóváhagyja, úgy azután titoktartási nyilatkozatot veszünk fel tőle, melybe belevesszük, hogy az ellenforradalom időszaka alatt elkövetett bűncselekménye miatt és annak jóvá tétele végett felajánlja szolgálatait a B.M. Pol[itikai] Osztályának. […]
Amennyiben sem önmagára, sem pedig társaira terhelő vallomást nem tesz, nem mutat hajlandóságot arra, hogy a B.M. Pol[itikai] osztályával együttműködjön, úgy őrizetbe vesszük, s ügyében eljárást indíttatunk.”
A beszervezést a tervnek megfelelően végre is hajtották, „Albert” megírta a kérelmet, az engedély birtokában pedig a beszervezési nyilatkozatát. Az 1958. július 8-án kelt kizárási javaslat szerint azonban többszöri figyelmeztetés ellenére sem volt hajlandó elvégezni a rá bízott feladatokat, azokat törvénytelennek, a lelkiismeretével összeegyeztethetetlennek tartotta. A javaslat szerint intézkedtek, hogy ellenforradalmi tevékenysége miatt zárják ki a pártból,? és vezetői munkaköréből alacsonyabb munkakörbe helyezzék.
„Albert” a hatályos törvény szerint hálózati személy, mert van beszervezési nyilatkozata, azonban a kizárási javaslatban leírtak is bizonyítják, hogy nem végzett semmilyen munkát a politikai rendőrségnek.
