Fedőnév, fedőszám:

Borvendégh József

Minősítés:

ügynök

Foglalkozás:

gumiragasztó kisiparos

Iskolai végzettség:

8 általános (a 6-os karton szerint 2 gimnázium)

Beszervezés alapja:

kompromittáló

Az együttműködés időtartama:

1960. június–1961. február

Foglalkoztató szerv:

BM Komárom Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály Komáromi Kirendeltség

Foglalkoztatás vonala:

mezőgazdaságiszabotázs-elhárítás

Tartótisztek:

Erdélyi Béla r. főhadnagy?

Források:

6-os karton, B-94062

A központi 6-os karton szerint „Borvendégh József”-et 1960. június 24-én szervezte be Erdélyi Béla rendőr főhadnagy, a BM Komárom Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály Komáromi Kirendeltségének beosztottja. A kartont 1960. június 27-én állították ki, és 1961. február 1-jén irattározták. Az M-11403-as számú dossziét valószínűleg megsemmisítették, mivel jelzetét a 6-os kartonon is áthúzták.

Azt, hogy mikor merült fel „Borvendégh” beszervezésének gondolata, fennmaradt beszervezési dossziéjából nem lehet megállapítani, azt azonban igen, hogy 1960. május 26-án kihallgattak két tanút a későbbi jelölt „ellenséges kijelentései” miatt, majd május 27-én a műhelyében – munkamegrendelés ürügyén – felkereste Tóth Imre hadnagy, és beszervezésre alkalmasnak találta. Május 30-án környezettanulmány készült róla, amelyben értelmesnek és erkölcsileg kifogástalannak nevezték, másnap pedig elkészült beszervezési javaslata, amelyből beszervezésének okáról s végrehajtásának tervezett menetéről is értesülhetünk.

„S. község 1960 tavaszán termelőszövetkezeti község lett. A tsz-ben a szervezés ideje alatt kivétel nélkül származásra és osztályhelyzetre tekintett nélkül mindenkit bevettek tsz-tagnak. Eddigi adataink szerint a fenti tsz-be nyolc kulák, hét csendőr, három nyilas és öt folksbundtag [sic!] került be. A termelőszövetkezet megalakulása óta napjainkig eléggé gyengén működik. Le nem ellenőrzött adataink szerint ez annak tudható be, hogy a tsz-tagság között eléggé sok olyan személy van, akik rendszeresen hallgatják a »Szabad Európa« adásait, és azt igyekeznek burkoltan terjeszteni. Ennek következtében előfordult olyan eset is, hogy a tagság 30-40%-a nem ment dolgozni, mondván azt, hogy hamarosan újra rendszerváltozás lesz, és fel fog bomlani a termelőszövetkezet. A fent leírt ellenséges kontingensek tevékenységét fel tudjuk deríteni, és a szükséges intézkedést meg tudjuk tenni, ezért indokolttá vált az, hogy terhelő adatok alapján egy hálózati személyt létesítsünk. […]

Az ellenforradalom alatt S. községből több bányásztársával együtt […] ellenforradalmi megmozdulást készítettek elő. Eljárást azonban ellene nem indítottak. Magatartását nézve eléggé jobboldali beállítottságú, amit bizonyít az, hogy több esetben tesz ellenséges kijelentéseket. Az utóbbi ellenséges kijelentéseit három oldalról dokumentáltuk.

Alkalmasnak tartom nevezett személyt azért, mert elfoglaltságánál és munkájánál fogva van lehetősége arra, hogy minden esetben tárgyaljon, és esetleg eljárjon a bennünket érdeklő személyhez. Ezen túlmenően lehetősége van arra, hogy [a] kapcsolatot elmélyítse a kulákokkal és egyéb osztály idegen személyekkel, mert Ő is származásilag ezen kategóriához tartozik. Alkalmassága meg van azért is, mert baráti köre szintén osztályidegen személyekből tevődik össze. Eléggé jó kapcsolatot tart fent sok esetben apján keresztül, volt kulákokkal, volt nyilasokkal és egyéb osztályidegen személyekkel. A fentieknél fogva hírszerző lehetősége is megvan. Megbízhatósága megvan azért, mert rendelkezzünk nevezettre olyan terhelő adatokkal, melyeknek felvetése alkalmával a büntetés elkerülése végett szolgálatát fel fogja ajánlani. Megbízhatósága megvan azért is, mert mint osztályidegen személy tudja azt, hogy ha ügyét bíróságra tesszük, súlyos büntetést fog kapni érte.

A beszervezés biztosítása megvan azért, mert az ellene felhozott vádakat is a jellembeli tulajdonságát kihasználva a beszervezést vállalni fogja. Ezen túlmenően, mint legényember, könnyen tudja idejét úgy a beszervezés alatt, mint a későbbiek folyamán a tartás közben legalizálni. […]

A beszervezési helyre való megérkezésünk után hozzákezdünk nevezett tervszerinti gyanúsított kihallgatásához. Amennyiben a gyanúsított kihallgatása alkalmával őszintének bizonyul, és bennünket érdeklő személyek előtt kompromittálja magát [sic!], úgy hozzákezdünk a beszervezési beszélgetéshez. A beszervezési beszélgetés alkalmával érzékeltetjük vele azt, hogy milyen súlyos bűncselekményt követett el, és ezért a törvény milyen büntetést szabna ki. Ezzel el kívánjuk érni azt, hogy nevezett az elkövetett bűncselekményét megbánja, és szolgálatát önként felajánlja a BM Állambiztonsági Szervek részére.”

A terv – már ami a beszervezést illeti – bevált: 1960. június 24-én „Borven­dégh József” fedőnéven a jelölt megírta a beszervezési és titoktartási nyilatkozatot. A terv többi részének a végrehajtása azonban nem sikerült ilyen jól. Öt hónappal később már az ügynök kizárására tettek javaslatot, mivel érdemleges adatokat nem szolgáltatott, a találkozók során sem lehetett meggyőzni a „megfelelő” magatartás tanúsításáról.

1982. szeptemberben felvetődött a titkos együttműködés felújításának lehetősége, de rövid tájékozódás után elvetették az ötletet.

„Borvendégh József” a törvény szerint hálózati személy, mert fennmaradt a B-dossziéja és benne a beszervezési nyilatkozata, érdemi munkát valójában azonban nem végzett.