Fedőnév, fedőszám:

Rozsomák János

Minősítés:

ügynök

Foglalkozás:

gépészmérnök

Iskolai végzettség:

egyetem

Beszervezés alapja:

6-os karton szerint fokozatos

Az együttműködés időtartama:

1957–1961?

Foglalkoztató szerv:

börtönelhárítás

Foglalkoztatás vonala:

börtönön belül

Tartótisztek:

Piroska István százados

Források:

6-os karton, 10-es karton?, operatív karton, V-150006/2a, V-143575/a, M-20032,

„Rozsomák János” az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt vállalata munkástanácsának elnöke és városa munkástanácsának tagja volt. Működését november 4-e után is folytatta, így gyásztüntetést szervezett, röpcédulákat készített, továbbá megszerezte, és többeknek átadta a megyei ÁVH ügynökségének névsorát. Ezért 1957. február 5-én letartóztatták, és a megyei bíróság 1957. június 28-án 15 év börtönbüntetésre, 10 000 forint értékű vagyonának elkobzására és tíz év egyes jogaitól való eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság december 10-én a börtönbüntetést 9 évre csökkentette, a vagyonelkobzást pedig vagyona felének elkobzására változtatta. Büntetésének első részét a Budapesti Fegyház és Börtönben (közismert nevén Gyűjtőfogház) másik részét pedig a Váci Börtön és Fegyházban töltötte, illetve „Zádori Ernő” később ismertetendő jelentése szerint két ízben a „Fő utcai ávh-s intézetben” is volt.

A 6-os karton szerint „Rozsomákot” 1957. augusztus 12-én – tehát a megyei bíróság ítéletének meghozatala után és a Legfelsőbb Bíróság ítélete előtt – szervezték be. B-95100 és M-12326 számú dossziéit 1961. április 28-án irattározták. Mindkét dossziét megsemmisítették, így azokból már semmi sem tudható meg „Rozsomák” tényleges tevékenységéről.

A kizárás okaként a 6-os kartonon az szerepel, hogy „dekonsp.” Ez lehet a dekonspirálódott, azaz valamilyen oknál fogva arra illetéktelen személyek rájöttek, hogy be van szervezve, de azt is, hogy dekonspirált, azaz saját jószántából maga fedte fel mások előtt ügynökvoltát.

„Szerencsére” azonban az ügynököt is ellenőrizték, róla is születtek jelentések, és egyes ügynökök feladatukon kívül is jelentettek, ha valamit arra érdemesnek tartottak. Így maradt fenn „Zádori Ernő” „feladatán kívüli” jelentése „Rozsomákról”. Ebből tudható, hogy „Rozsomák” nem dekonspirálódott, hanem többszörösen dekonspirált. A jelentés 1960. szeptember elején íródott. Ebben beszámol arról, hogy „Rozsomák neki és H. E. nevű rabtársuknak elmesélte, hogy 1957 augusztusában a Gyűjtőfogházban „Piroska százados úr, Törőcsik fhdgy. úr és Kovács őrgy. úr őtet ügynöki szolgálatra szervezte be.” Azt is elmondta, hogy fedőneve „Rozsomák János”, […] erőszakkal szervezték be. Veréssel és fenyegetésekkel, hogy apját letartóztatják.”

Szándékosan rosszul végezte el a rábízott feladatokat, mert nem akart ügynökösködni. Beszervezését mindegyik büntetés-végrehajtási intézetben felfedte néhány rabtársa előtt. Jelentéseivel nem ártott senkinek.

„Zádori” szerint „Rozsomák” „megnyilatkozásait illetően antidemokratikus beállítottságú, ügynöki tevékenységét színleg végzi.”

A jelentést átvevő tiszt? a következőt írta intézkedésként a jelentéshez: „Mivel megfelelő kombináció szükséges a felvetett kérdések tisztázására, így intézkedés később történik.”

„Zádori” szokásos tartója, Rózsa László rendőr őrnagy pedig ismertnek és megbízható értesülésnek tartotta a jelentésben foglaltakat, „Rozsomák” elkülönítését és megfelelő kombinációval, bíróság elé állítását javasolta.?

„Rozsomák” „ügynöki” tevékenységére vonatkozóan mindössze ennyi adat áll rendelkezése, ezek az adatok nem bizonyítják, csak valószínűsítik, hogy hálózati személy volt, mint ahogy azt is, hogy kényszerrel szervezték be, ha beszervezték, és jelentései nem voltak felhasználhatóak mások ellen.

Az viszont biztos, hogy szabadulása után az állambiztonsági szervek – legalább 1985-ig – figyelemmel kísérték.